Szerző: M. Révész Zsuzsa
2017.01.30.
Pszichológus vendégszerzőnk mai írása egy csodálatos köszönetmondás mindazért, amit az élet nyújthat. Saját példájával támasztja alá, hogy a hála érzése megnyugtat, gyógyít és elvezet a teljesség, boldogság átéléséhez.
Nem gondolnád? Mondhatnám azt is, hogy hatalmas malacod van, de ezt pont úgy kétkedve fogadnád. Nem azért, mert nem igaz, hanem mert a hétköznapi taposómalom békaperspektívájából elég nehéz így látni a dolgokat.
Felteszem, hogy te is egy átlagos magyar családból származol, ahol aligha volt több, mint két testvéred.
- Na és, ha úgy van? Mi ebben a szerencse?
- Maga az élet. Az a privilégium, amivel nemigen számolunk, pedig ez az alapja mindennek. Az átlagos nő egész életén át megérlelt nagyjából 400 petesejtjéből és az átlagos férfi élethosszig termelődő megszámlálhatatlanul sok ivarsejtjéből, az ők átlagosan tartós kapcsolatából lettetek ti, összesen jó, ha hárman.
- Nagy cucc! – mondhatnád, de a szokásos reagálásod pikírtsége mögött, már ott van az a kis megingás, az a kis szemléleti földcsuszamlás. Bevallom pont ez volt a cél, hogy legalább egy rövid időre nézd, lásd és érezd a saját világodat másként, egy másik keretben. Valahogy úgy, olyan őszinte csodálkozással, mint egy váratlan ajándékot szokás, mert az.
- Ezért kellene hálásnak lenni?
- Igen, alapvetően ezért és bármiért, amid csak van, aminek csak örülni tudsz. Ha már kezdenéd is sorolni milliónyi kielégítetlen vágyadat, üres órákban szövögetett ábrándjaidat és elképzeléseidet, az élettel és a világgal szemben támasztott megannyi elvárásodat, követeléseidet és elvetélt álmaidat, ne tedd. Tartogasd a magán kívánságműsorod a tündér keresztanyának, ha arra vetődne. Én a valódi életről beszélek, nem arról a furcsa, egyedi módon leképezett világról, ami a fejedben született és nagyrészt nem is jutott ki onnan sehova. Kérlek, vedd ezt helyesbítésnek. Lehet, hogy nem olvastad az apró betűs részt, ezért mondom, az élet nem tartozik neked semmivel.
- Nem tudsz és nem is szoktál örülni semminek? Akkor kevés lesz ide egy kis földcsuszamlás, jöjjön egy hegyomlás erejű gondolatkísérlet. Képzeld el jó részletesen, mit éreznél, ha mindaz, amid csak van, most azonnal elveszne a számodra. Kész vagy? Akkor most azt képzeld el, hogy hirtelen mindent visszakaphatsz, ami fontos számodra. Azt hiszem, ha sikerült őszintének lenni magaddal, akkor arra is rájöttél közben, hogy jóval több dologért lehetsz hálás, mint amire eredetileg gondoltál volna...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.