Szerző: Rezeda
2017.01.14.
Már jó ideje tudjuk, hogy a szubatomi részecskék titokzatosan viselkednek. Példának okáért egyetlen elektron egy azon időben „perdülhet” jobbra is és balra is, vagy pedig szimultán létezhet két különböző helyen. Az pedig egyenesen kvantummechanikai tantétel, miszerint abban a pillanatban, amikor valaki meg akar figyelni egy szuperpozíciót (például a fent említettek egyikét), a megfigyelni kívánt részecske azonnal „normális” viselkedésbe kezd.
Ez az oka annak, hogy Schrödinger híres macskája csak addig maradhat egyszerre élő is meg holt is, amíg valaki bele nem néz dobozába. Amint kinyitjuk a doboz fedelét a macska vagy él, vagy ki van múlva. Így aztán ez a titokzatos világ kifürkészhetetlen.
Továbbá: minden energia adagokban (kvantumokban) érkezik valahova, és szintén adagokban nyelődik el. Megfigyelték azt is, hogy más mennyiségek is adagokban közlekednek, ilyen a lendület, és az impulzus-momentum. Az elektron például egy pontszerű test, mégis van neki impulzusmomentuma. Viszont ez nagyjából olyan dolog, mintha egy kiterjedés nélküli test forogna folyamatosan, méghozzá úgy, hogy semmi, de tényleg semmi nem tudja befolyásolni a forgás sebességét csak az irányát. Ezt hivják spinnek.
Ha ezen túljutottunk, egyáltalán nem lepődünk meg Soros mostanság minálunk divatos kálváriáján. Hogy nem számít, a mi kis egyetlenünk is az ő csecsét szopta valaha, most pedig legszívesebben megfojtaná egy kávéskanálnyi vízben. Emberünk jobbra ugrik, balra röppen, itt is van meg ott is, mert tele van spinnel, és forog, mint egy rossz pulzár, hogy a csillagok csodálatos világába ugorgyunk csöppet...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.