Szerző: Szelestey Lajos
2017.01.23.
A volt svéd külügyminiszter szerint Trump beiktatási beszéde több ponton is felzaklatta az európaiakat - számol be a Washington Post. Sötét jövőt vázolt a Spiegelben Ann Applebaum történész. A Le Monde volt főszerkesztője azt elemzi, milyen is lesz a Trump által ígért új világ. Szelestey Lajos lapszemléje.
A volt svéd külügyminiszter szerint Trump beiktatási beszéde három területen is felzaklatta az európaiakat - írja a Washington Post. Az egyik, hogy Amerika mindenekelőtt, mert az öreg földrész ezt jól ismeri a saját történelméből, errefelé évszázadokon át rengeteg igazi vérontást okozott ez a felfogás. Épp ezért a politikai vezetésnek tanulnia kellene a múltból, ösztönöznie kellene a tömegeket, hogy lépjenek túl a nyers érzelmeken. A második a civilizált világ. Globális összefüggésben Trump egy szóval sem említette a szabadságot, noha a földkerekség számára alapvető, hogy az Egyesült Államok milyen szerepet vállal a szabadság elérésében, fennmaradásában. A harmadik a gazdasági protekcionizmus. Mintha a történelem éppen az ellenkezőjét bizonyítaná, mint amit az új elnök ez ügyben mondott, tehát hogy a bezárkózás éppen nem hoz fellendülést és ad erőt. Ráadásul jelen esetben az igen szoros európai-amerikai kapcsolatokat fenyegeti. A három téma együtt pedig különösen fenyegető. És Carl Bildt nagy bajnak tartja, hogy nem lehet tudni, a beiktatási beszéd a kampány vége volt-e, vagy netán a kormányzati munka kezdete.
Financial Times
A Koblenzben tartott hét végi csúcskonferencia után ’hazafias tavaszt’ ígérnek Európában a vezető jobboldali-populista pártok, mondván, hogy a Brexit és Trump hivatalba lépése kedvező politikai hullámról tanúskodik, csak éppen hiába nyilvánították ki az egységet, túl sok minden osztja meg őket. Mindenesetre abban bíznak, hogy az elitellenes, nacionalista széljárás őket is hatalomra segíti. Ám túl sok ellentét választja el egymástól mindenekelőtt a francia Nemzeti Frontot, illetve a német AfD-t. A találkozón nem volt szó közös politikáról, vagy szövetségről, viszont a részvevők igyekeztek egy olyan, szélesebb nemzetközi mozgalom részeként beállítani magukat, amely maga mellett tudhatja a történelem támogatását. Saját sikerüket jósolták az idei választások előtt. Csakhogy mind a kilenc párt túlságosan is a nemzeti ügyekre összpontosít, és nem sok jelét mutatja a szolidaritásnak.
Daily Telegraph
Óv a populizmus világméretű megerősödésétől a pápa. Az El Pais c. spanyol lapnak adott nyilatkozatban Ferenc arra a veszélyre is felhívta a figyelmet, hogy sokan kereshetik a megváltót, ám ez olyan diktátorokat hozhat felszínre, mint egykor Hitler volt. Az egyházfő ugyanakkor korainak nevezte, hogy véleményt mondjon Trumpról, előbb meg akarja várni, hogy mit csinál az újdonsült amerikai elnök. Azt viszont kiemelte, hogy a válságok félelmet keltenek, és ennek legékesebb példája az, ami 1933-ban, Németországban történt. A Führer nem lopta a hatalmat, a nép választotta meg, majd a diktátor megsemmisítette a saját népét, és ez a veszély napjainkban is fennáll. Éppen a történelmi tanulságok miatt alapvető a párbeszéd. Mint emlékezetes, a pápa a beiktatás napján arra szólította fel Trumpot, hogy az kövesse a szellemi és erkölcsi értékeket. Egyúttal igyekezett a politikus eszébe vésni, hogy Amerika jelentősége mindig is azon múlt, mennyire állt ki a szegényekért, a kirekesztettekért, a bajbajutottakért...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.