MITŐL FÉL A MAGYAR, HA SZEGÉNY?

GÉPNARANCS 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: OMari
2017.01.26.



Mitől? Attól, hogy még szegényebb lesz. Hogy még azt a pici is hirtelen köddé válhat, amije van neki. Mindegy, hogy mi, ház, lakás, vagy csak egy szatyornyi ruha, ezzel az elveszthetővel sakkban lehet tartani. Ez nyilvánvaló. De ha alaposan végigrágjuk magunkat a témán érezhető, hogy a szegény egy félelem tengerben él.

Félnie kell attól, hogy elvesztheti a számára szinte a legfontosabbat, a megélhetését. Mindegy az, hogy valós állás, közmunka, vagy segély, esetleg alkalmi munka. Ha az nincs, ha valami miatt vége lesz, akkor neki is annyi, beledöglik. Ha nincs pénz, kevéske számláját nem tudja fizetni, arra sincs remény, hogy az esetleges adósságait végre rendezze. Így előbb-utóbb elvész a háza, lakása, lakhatása. Ha lakás nincs, ha lakhatás nincs, akkor a gyereket elviheti a gyámügy, és még utcára is kerül. Ha hajléktalan lenne, akkor biztos, hogy nem tudna elhelyezkedni, tehát a meglévő jövedelméhez foggal-körömmel ragaszkodni kell. Bármit megtesz, csak legyen valami. Így aztán vele is bármi megtehető.

A sok erőlködéstől, próbálkozástól arra nincs ereje, ami a legfontosabb lenne, hogy valóban normális pénzkereseti formát találjon magának. Kinek van arra arra energiája, hogy napi 8 óra munka, órák hosszat tartó gyaloglás, vagy kemény fizikai munka után még állás után is szaladgáljon? Ráadásul közmunkásnak sokkal könnyebben felveszik, mint bármilyen más helyre. Ha kevés is a pénz, de biztosabb, mint más munkahely. Fix szerződése van, ha nem csinál valami hülyeséget – márpedig nem csinál – akkor ott legalább biztos lehet abban, hogy félévig, egy évig stabil helye lesz. Mivel nincs pénz, ruházata szegényes, fogazata sokszor hiányos, fodrászra, flancra nem telik. Magabiztossága már a múlté, még ha nagy ritkán be is hívják állásinterjúra, tagadhatatlan, hogy nem ő a munkaadók álma. Labdába sem rúghat.

Most fél attól, hogy magának a közmunkának is vége lesz számára, próbálja előre felállítani magában a lehetőségeket, amivel alkalomadtán valahogy túl tud lenni ezen is, ha bekövetkezik a katasztrófa. Már rég összegyűlt neki a három év alatti egy év jogviszonya, de ráadásul még OKJ-s szakképesítést is szerzett egy támogatott tanfolyamon, úgyhogy ha bekövetkezik a legrosszabb, akkor ő egy időre biztos el lesz veszve. Ha csak két-három hónapig lesz munka nélkül… Jobb, ha nem is gondol rá.

Retteg attól, hogy beteg lehet. Amíg csak bírja vonszolni magát, megoldja orvos nélkül. Amíg csak talicskában nem kell vinni, bevánszorog valahogy a munkahelyére, mert nem teheti meg, hogy táppénzre menjen. Az már nagy érvágás lenne. Amúgy is, sok helyen csak egy hónap múlva fizetik a táppénzt, ez számára beláthatatlan időnek tűnik. Nem urizálhat, neki ez jutott. Ha feketén dolgozik, félig hullaként is megy a napszámba, mert minden fillér be van osztva már előre a családi kasszában. Egy-két nap kiesés is megoldhatatlan problémákat szülhet...

ITT OLVASHATÓ