- VENDÉG
Szerző: Kardos Tamás
2017.01.21.
Tíz évvel ezelőtt talán senki sem gondolta volna, hogy az állam nagyobb erőfeszítéseket fog tenni a szociális segítőszervezetek munkájának ellehetetlenítésére és tevékenységük megbélyegzésére, mint az új kihívások szakszerű kezelésére. Vajon mivel haragították magukra a szakmai szervezetek a kormányt? Hogyan történhetett meg, hogy a pártok átfogó támogatása alatt ígéretesen fejlődő magyar drogpolitika szereplői egyik pillanatról a másikra a kormány ellenségévé váltak és komplex programok nyújtása helyett az életben maradásért küzdenek?
Pedig kihívásokból nincs hiány: az Országos Epidemiológiai Központ felmérése szerint 2011 és 2014 között megkétszereződött a hepatitis C fertőzöttek aránya az injektáló droghasználók körében, az állandóan változó szerkezetű és hatású új pszichoaktív szerek (köznyelvben dizájnerdrogok) a lefoglalások alapján lenyomták a klasszikus szereket, hogy csak két riasztó tendenciát említsünk.
2000-2009: A HAZAI DROGPOLITIKA ÍGÉRETES KEZDETEI
Ma már szinte nosztalgiával gondolunk vissza arra, hogy a társadalom egészét érintő kérdésekben pártok közötti teljes konszenzusban is születhettek döntések. Így történt ez a magyar drogpolitika hajnalán, amikor 2000-ben a parlament teljes egyetértésben megszavazta a régióban kiemelkedő minőségű és progresszív Nemzeti Drogstratégiát 10 évre.
Az ezt követő időszakot a drogterületen végzett szakmai munka fellendülése jellemezte, melynek kezdőlépéseként felállt a feladatokat koordináló Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, amely helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok létesítésével lokálisan és országosan is összehangolta a szakterületek munkáját. Az iskolai drogprevenciós programok száma meredek növekedésnek indult, az injektáló droghasználókat ellátó ártalomcsökkentő programok létjogosultságát pedig idővel a Legfőbb Ügyészség is elismerte.
Az első Drogstratégia időszakában száznál is több, droghasználattal kapcsolatos kutatást folytattak le, amelyek nagyban hozzájárultak a drogprobléma felméréséhez, a szakirodalom gyarapodásához, a diszfunkcionális területek beazonosításához, ezzel együtt az új stratégia körvonalainak kialakításához. A 2009-ben országgyűlési szavazásra bocsátott új Nemzeti Drogstratégia az elődjének szemléletét képviselte és továbbra is a szakmai szervezetek túlnyomó többségének támogatását tudhatta maga mögött. A Fidesz azonban ezúttal a dokumentum elfogadása ellen szavazott és még a kormányra kerülésnek évében „vállalhatatlannak” nyilvánította és visszavonta az épp csak hatályba állt Nemzeti Drogstratégiát, amivel megindult a drogterület ütemes leépítése...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.