Szerző: presshelsinki
2017.01.07.
1968-ban ugyan „testvéri segítségnyújtás” révén a szovjet birodalomnak sikerül eltipornia a csehszlovák forradalmat, de az elégedetlenséget és rendszerkritikát nem tudták már elfojtani. Igazából többen gyűlölték Csehszlovákiában a rendszert, a pártot, a Varsói Szerződést és a Szovjetuniót, mint ’68 előtt.
1976-ban államellenes szervezkedés vádjával letartóztatták a Plastic People of the Universe nevű underground zenekar tagjait. Egy évvel voltunk a Helsinki Záróokmány aláírása után, amelyet Albánia kivételével az összes „létező szocialista ország” állampárti kormánya aláírt. Így Prága is garantálta, hogy tiszteletben tartja az emberi jogokat, egyebek mellett a szólás- és a művészeti alkotás szabadságát.
A keleti blokk kormányai azt hitték, elég lesz deklarálni azokat a szépen hangzó jogokat, amelyek a sztálini mintájú alkotmányaikban egyébként addig is ott voltak. Csakhogy Kelet-Európában akadtak olyan bátor emberek, akik számon kérték a hatalmon az ígéretét. A Moszkvai Helsinki Csoport volt az első, a Charta ’77 a második.
Csehszlovák ellenzékiek nyugati lapokhoz juttatták el tiltakozó nyilatkozatukat a prágai zenekar elleni rendőrállami akciókról és a szabadságjogok hiányáról. Nem politikai és gazdasági reformokra törekvő ellenzékként, hanem a hatalommal konstruktív dialógust folytatni akaró polgári kezdeményezésként határozzák meg magukat. Realisták is voltak, nem csak bátrak. Az aláírók között találjuk Václav Havelt, Jaroslav Seifertet, Jan Patocka, Zdeněk Mlynář, Jiří Hájek, Pavel Kohout és Jiří Dienstbier. 242-en voltak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.