ÍGY SZÁLLTA MEG A FIDESZ A MAGYAR SPORTSZÖVETSÉGEKET

TÉNYTÁR BLOG
Szerző: Frankó Provolone
2017.01.16.

Fidesz-közeliek által irányított sportszövetségek mindenütt

Ha körbenézünk, hogy pontosan kik is vannak jelenleg a különböző sportszövetségek élén, akkor érdekes nevekre bukkanhatunk: a kosárlabdázók első embere, Szalay Ferenc, volt fideszes országgyűlési képviselő, jelenleg szolnoki polgármester. A Magyar Röplabda Szövetség élén Kovács Ferenc, Nyíregyháza fideszes polgármestere található. A korcsolyázóknál Kósa Lajos, míg a vívóknál Csampa Zsolt parlamenti képviselő az elnök. A Magyar Triatlon Szövetségnek egy bizonyos Dr. Bátorfi Béla a vezetője, aki amellett, hogy a magyar fogturizmus fejlesztője, Orbán Viktor fogorvosa is egyben. Kocsis Máté amellett, hogy Józsefváros fideszes polgármestere és az FTC női kézilabda-szakosztályának elnökségi tagja, 2015 áprilisában még a Magyar Kézilabda Szövetség élére is kinevezték.

Ha még jobban körülnézünk, egyéb fideszes kapcsolatokat is fellelhetünk: az ökölvívóknál az alelnök nem más, mint a TEK-et vezető Hajdú János. A labdarúgóknál Bánki Erik, fideszes országgyűlési képvelőt, illetve Garancsi Istvánt, Orbán Viktor jó barátját is beválasztották az elnökségbe. A focinál egyébként felsorolni is sok a rengeteg fideszes szálat, elég csak Kubatov Fradijára, vagy Deutsch MTK-jára gondolni. Sokáig az egyetlen kivételt az MSZP-és kötődésű Baráth Etele jelentette a Magyar Kajak-kenu Szövetség élén, őt azonban 2016 decemberében leváltották.

Mit is keresnek a fideszesek a sportszövetségek élén?

A sportszövetségeknél mindig is fontos szempont volt, hogy kormányközeli személyeket igyekezzenek megnyerni elnöknek, hátha sikerül valamit kilobbiznia a szervezet számára. A Magyar Triatlon Szövetség korábbi elnöke például az MSZP-s Szekeres Imre volt. Ekkor még azonban nem volt semmi nagy „üzlet” ebben, ugyanis a sportszövetségek zöme veszteségesek voltak. Azonban jött az Orbán-kormány a pénzpumpájával: a társasági adóból évente több mint ötvenmilliárd forint közpénzt engednek át a látványsportágaknak (labdarúgás, kézilabda, vízilabda, kosárlabda, jégkorong), ezen kívül további 16 sportág 2020-ig összesen 135 milliárd forintot kap fejlesztésekre.

Ha ez nem lenne elég, még 2014 legvégén vették ki a sportszövetségeket abból a körből, ahol szigorúan el kell számolni a nyilvánosság felé a közpénzek felhasználásával. Az indoklás szerint azért, mert a sportszövetség pontosan olyan, mint egy civil szervezet, ebből következően nem indokolt alanyi alapon előírni a nyilvános működést. (Most, hogy kezdődik a civilek elleni hadjárat, és jelentős szigorításokra készülnek, „kíváncsian” várjuk, hogy vajon a sportszövetségek esetében is megmarad-e a kormány „ébersége.”)

ITT OLVASHATÓ