HOGY A TAKNYUKON CSÚSZTAK EURÓPA JÖVENDŐ KIRÁLYA FENSÉGES KARIKALÁBAI ELÉ

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Tamás Róbert
2017.01.18.

Pofára esett ártunk és ormányunk. Nem először, de legalább lendületből. Miután nem szokásuk dicsekedni az ilyesmivel, ha véletlenül kiderül, akkor pedig megpróbálják sikerként kommunikálni, mi beszélgessünk arról, hogy mi van olyankor, amikor nem szervilis és/vagy beszari a másik fél, akivel szembekerül az Orbán nevű és az ő akarata.

A másik fél jelen esetben az Emberi Jogok Európai Bírósága. A testületbe Magyarország is delegál bírát, miután még az Unió része kicsiny hazánk. A jelenlegi tag, Sajó András megbízatása lejár, pótolni kell. Az ország három jelöltet állíthat, közülük választja ki az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlése a megfelelő embert. Már amennyiben talál megfelelőt. Ha nem, akkor visszadobja mindhárom jelöltet és szevasz, Viktorka.

Aki ebben az országban él, pontosan tudja, hogyan működik a Fidesz-hálózat. Úgy értem, a híveken kívül tudja mindenki, bár lehetséges, hogy ők is tudják, csak éppen még büszkék is a vezérre, amiért ilyen agyafúrt. Mert nálunk – bizonyos körökben – a hernyótalpas, pofátlan nyomulás, sunyiság, hazudozás feltétlenül agyafúrtságnak minősül, ha alombéli csinálja. Ha az ellenség, akkor felháborító.

Tehát az Orbán-kormány csinálta, ahogy szokta. Mindenkit idiótának nézve, arrogánsan. Miután az Emberi Jogok Európai Bírósága – közismertebb nevén a strasbourgi bíróság – nem a pusztarekettyési birkózókör, ahol a vezetőség pontosan tudja, hogy csak akkor kapnak új törülközőtartót az öltözőbe, ha a felülről küldött elvtársra szavaznak, úgy visszadobták szeretett kormányunk jelöltjeit, hogy azok a taknyukon csúsztak Európa Jövendő Királya fenséges karikalábai elé.

Valami ismeretlen okból Strasbourgban nem hitték el istenbizony-becsszóra, hogy a kormány három jelöltje megfelel a feltételeknek. A feltételek: a jelöltállításnak demokratikusnak és átláthatónak kell lennie, a jelölteket nyilvános és nyílt pályázaton kell kiválasztani, függetlennek – úgy értem, hogy a kormánytól IS függetlennek – kell lenniük és megfelelő szakmai gyakorlattal kell rendelkezniük.

Illiberális unortodoxék úgy gondolták, hogy ezek a szabályok mindenkire vonatkoznak, csak rájuk nem. Megszokták, hogy a saját kis porfészkükben úgy írják át a szabályokat, ahogy az nekik megfelel és ebbe senki nem szólhat bele. Erre kiderült, hogy ami működik a befagyni képtelen Duna mindkét partján, az a határon túl már nem feltétlenül igaz. Teljes suttyomban, de annyira suttyomban, hogy elárulni sem voltak hajlandóak a jelöltek nevét, nemhogy nyílt, átlátható, nyilvános pályázatot hirdettek volna, kiválasztották a nekik tetsző – bár nem létezik, de hátha mégis – pártkatonákat...

ITT OLVASHATÓ