2017. január 5., csütörtök

HAJLÉKTALANSÁG ÉS HIDEG - MIT TEHETÜNK?

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: EVATESSZA
2017.01.05.


Amikor télen hidegebbre fordul az idő, mindig kiemelt figyelem fordul a hajléktalan emberek felé. Ez egyrészt hasznos, hiszen ezzel akár életeket is menthetünk, másrészt viszont torz képet ad arról, hogy mi is az igazi baj a hajléktalansággal.

A hajléktalanság nem egy speciálisan téli probléma és a tél beköszönte sem egy olyan váratlan esemény, amire ne lehetne megfelelően felkészülni. Az utcai hajléktalanság a magyarországi lakhatási válság legszélsőségesebb megnyilvánulása, amit megfelelő lakás- és szociálpolitikával, és nem zsíroskenyérrel vagy meleg teával lehet megoldani. Mégis, a téli mínuszokban valóban sokkal nagyobb veszélynek vannak kitéve azok az emberek, akik az utcán kénytelenek élni, ezért fontos, hogy azok, akiknek van megfelelő lakhatása, jobban odafigyeljenek rájuk, és még a szokásosnál is empatikusabban és érzékenyebben forduljanak feléjük, ha segítségre van szükségük.
Miért élnek az utcán?

Mielőtt a gyakorlati tanácsokra térnék, felmerülhet a kérdés, hogy ilyen hidegben miért élnek emberek az utcán? A kérdésre a demagógnak tűnő, de sajnos egyértelmű válasz az, hogy azért, mert Magyarországon lényegében teljesen hiányzik az a szociális- és lakáspolitika, ami megelőzhetné a hajléktalanságot vagy segítene kijutni az érintetteknek ebből a helyzetből. Ma Magyarországon azért élnek emberek az utcán, mert nincs számukra elérhető, megfizethető és biztonságos lakhatási lehetőség és nem azért, mert így akarnak élni vagy így érzik magukat jól.
Miért nem mennek be szállóra?

Sokszor előjön az is, hogy ha már lakhatási lehetőség nincs, akkor legalább a hajléktalanszállóra bemehetnének ezek az emberek, de mégsem teszik. Miért? Először is, ma az országban egyszerűen nincs elegendő férőhely a hajléktalanellátó intézményekben ahhoz, hogy minden hajléktalan embert el tudjanak szállásolni. Ha ma este minden ember, aki az utcán, pincékben, lépcsőházakban, kunyhóban vagy sátorban el, elmenne egy hajléktalanszállóra, fizikailag nem lehetne őket elhelyezni. Ezen túl, egyéni szinten is sokféle oka lehet annak, hogy valaki miért „választja” az utcát az éjjeli menedékhely helyett: sokan nagyobb biztonságban érzik magukat egy saját építésű kunyhóban vagy sátorban, mint egy ellátó intézményben; mások nem tudnak a párjukkal együtt bemenni hajléktalanszállóra és nem akarnak a rendszer hiányosságai miatt különválni; megint másokat nem engednek be a háziállatukkal együtt; van, aki számára a szinte teljes alkoholtilalom teszi lehetetlenné, hogy bemenjen; és sokan vannak olyanok is, akik elutasítják az alacsony küszöbű szállókon uralkodó viszonyokat, a jobb minőségű szállásokat viszont nem tudják megfizetni...

Mit tehetünk?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.