Szerző: PuPu
2017.01.30.
Budapestre jön Putyin, valószínűleg vannak olyan fontos kérdések, melyek megérik neki azt a párezer liter kerozint, melyet az orosz elnöki gép elfüstöl Moszkvától Budapestig.
Aki kicsit is foglalkozik a politikával az tudja, hogy kinek miért éri meg ez a látogatás.
Az orosz elnöknek azért, mert Oroszországnak a mai világpolitikai helyzetben nem érdeke egy erős Európa, egy jelenleginél koncentráltabb politikai/katonai erő sem, míg a gazdasági kapcsolatok ellen nincs kifogása, hiszen egyik legnagyobb vevőjéről van szó.
Európa amikor szükséges, mindig megköti a maga kompromisszumait Moszkvával, de ettől még nagy hangon handabandázik ellene, ezt Moszva csendes rezignáltsággal veszi tudomásul, mint paraszt az esőt: hadd essen.
Viszont arra odafigyel, hogy a számára kedvező helyzet ne változzon, ezért hát ha talál kis rést az európai egység falán, hát gyorsan belenyomja a pajszert és tágítgatja azt.
Az egyik ilyen rés neve Magyarország, melynek diktátorocskája saját anyagi érdekeit ugyan felismeri, de a világ fejlődésének XXI. századi tendenciáját Marx már 1848-ban sokkal jobban felbecsülte, mint Orbán, a maga XIX, századi elképzeléseivel.
Kiskakas a szemétdombon, még csak azt se mondhatjuk, hogy a saját szemétdombján, hiszen ebben az országban már semmi nem az övé, ami fontos, vagy lényeges.
Ezt a helyzetet használja ki Putyin és az orosz külpolitika, és szerintem ezen röhigcsélnek hazánkba tartva a Putyint kísérő diplomaták, már, akiknek van humorérzékük.
Orbánnak viszont szüksége van erre a látogatásra, mert ez a beteg ember Európában valaki szeretne lenni, és azt hiszi, ez a látogatás megemeli személyiségét, növeli politikai súlyát és esélyt ad neki hogy előreléphessen a kis európai akarnok szerepéből az európai tényező pozíciójába.
Téved, mert az előadáson, melyben főszereplő, de legalábbis az egyik jelentős szereplő szeretne lenni, neki a tienharmadik alabárdos szerepét osztották, és hiába masírozik át esetenként a színpadon a tizenegyedik, tizenkettedik és tizennegyedik alabárdos társaságában döngő léptekkel, a hőstenor szerepét továbbra sem rá osztják.
Mit tegyünk, rosszkor, rossz helyre született, talán, ha Münchenben, Párizsban születik még lenne esélye, de ebben a helyzetben és az ő nagyonrettenetes állapotában Európa vezető politikusa akkor lesz majd, mikor a sült liba Főnixként felreppen a tepsiből, és vidám gágogással Kanada felé indul.
Ne gondolja senki, hogy arról, amiről mi vidám röhigcséléssel poénkodunk, a nyugati politikusok nem rendelkeznek pontos információkkal, beleértve a beteg állapotát, a kórképet, a terápiát és a beteg életkilátásait is, és nem ennek megfelelően kezelnék törekvéseit is.
Neki viszont mentálisan is roppant fontos, hogy a "nagy emberek" partnerként kezeljék, ezért mindent meg is tesz, többek között sunyin ki-kikacsintgat az európai szövetségi rendszerből...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.