BUDAPESTNEK DILDÓ KELL? - A KOPASZI-GÁT FEJLESZTÉSÉRŐL

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Bardóczi Sándor
2017.01.04.

Amikor felröppent az első hír a Lágymányosi-öbölben létesítendő gigantikus ingatlanberuházásokról, akkor nagyon sokan jó előre a Kopaszi-gát közparkjának beépítését kezdték el vizionálni. Különösen azért, mert a beruházó erős kormányzati kötődésekkel rendelkezik, azt pedig már valahogy addigra elkönyveltük magunkban, hogy ez a kormány valamiért nagyon szeret rátelepedni a közparkokra és jól beépíteni azokat. A Kopaszi-gát 2007-ben kialakított parkja azonban a befektetői szándék szerint is megmarad, bár mindez nem jelenti azt, hogy ne lenne aggodalomra ok. Ezek az aggodalmak ugyan egészen más természetűek, de legalább olyan sok urbanisztikai kérdést vetnek fel, mint a városi zöldfelületek pusztítása.

Egy működő közpark

Először is érdemes leszögezni, hogy a Lágymányosi-öbölben létrejött közpark annak idején is egy gondosan eltervezett ingaltanfejlesztés első lépcsőjeként szolgált. Magyarországon – mindeddig meglehetősen egyedülálló módon – azonban ennek az ingatlanfejlesztésnek úgy kezdtek neki, hogy az öböl ipari múltját felszámolva először egy hatalmas, 25 ha-os zöldfelületet hoztak létre kifejezetten annak érdekében, hogy felértékeljék az ingatlant. A tervezők között utóbb kiosztott Pro Architectura és Budapest Nívódíjak jelzik, hogy ez nem volt eredménytelen. A fejlesztőtársaság második lépcsőben látott volna neki a Budafoki út és a Dombóvári út menti telkek beépítésének. A komplexum irodát, lakást, kereskedelmi egységeket, sport- és kulturális létesítményeket tartalmazott volna, de a tervet 2008-ban elsodorta a globális ingatlanfedezeti válság.

A krízis az ingatlanpiaci szereplőket is átrendezte a sakktáblán, de mindeközben, a válság évei alatt maga a Kopaszi-gát látogatott, kedvelt hellyé vált. A kezdetben üresen ásítozó díjnyertes pavilonjaiba vendéglátás költözött, különleges státusza (közcélra átadott magánterület) pedig egy olyan – fejlesztő cég által vezérelt – fenntartást hívott életre, amely azt bizonyította, hogy Budapesten is lehetséges közparkot (akár még árvizek ellenében is) jól fenntartani. Annyi kell csak hozzá, hogy arról ne a főváros vagy a kerületek gondoskodjanak és anyagi érdek fűződjön a rendezettséghez. Újbudának tehát új közparkja született, amely befejezetlensége és hiányos tömegközlekedési kapcsolatai ellenére is egyre inkább vonzóképesnek bizonyult. Megszerettük. Menő hely lett. Azaz az irreguláris ingatlanfejlesztés elérte a célját.

Habár nem állíthatjuk, hogy a globális válság véget ért volna az ingatlanpiacon, egyfajta élénkülés (buborék?) mindenképpen tapasztalható. Budapesten ennek több motorja is van. Az egyik az airb’n’b’ árfelhajtó hatása, a másik a kormányzati CSOK program, a harmadik pedig az állami beruházások – közöttük az olimpiai előkészület. Utóbbi különösen erős hatásokkal bírhat a Lágymányosi-öbölben, ahol a magyar pályázat helyszínismertetése szerint médiafalu és a triatlon verseny kapna helyet. De a többi faktor is szerepet játszik abban a 10 éves fejlesztéscsomagban, melynek első - a dán Adept építésziroda által megfogalmazott - látványtervei októberben jelentek meg a sajtóban...

ITT OLVASHATÓ