Szerző: PuPu
2017.01.10.
Botka László bejelentkezett miniszterelnök-jelöltnek, majd - hogy ne zavarja pártját és a demokratikusnak csúfolt ellenzéket a feszült gondolkodásban, lepattant.
Elhajózott a meleg tengerekre, hogy egészséges külleme legyen, ha a pártok rácsapnának a személyében fellelhető remek lehetőségre, mint gyöngytyúk a takonyra, hogy kissé népies legyek.
Előtte azért tett róla, hogy jelentkezése ne legyen sikeres, mert az egyetlen politikai formációt, mely a demokraták közül ma komolyan vehető, hirtelen felindulásból el is küldte az együttműködésből a francba, mondván Gyurcsány büdösebb, mint a pálpusztai, de pártjának tagsága jöhet.
Ez az elképzelés már négy évvel ezelőtt is kudarcba fulladt, sőt, egy tüntetés alkalmából kiderült az is, hogy a DK szimpatizánsai képesek elvinni a show-t, sőt, elvinni a baloldali választót is, merthogy a párttagság nem egyenlő a szavazóbázissal, melyet a végtelenségig azért nem lehet hülyének nézni.
Nem biztatok ugyan erre senkit, de a legnagyobb kicseszés a drabális politikussal szemben az lenne, ha a baloldal elfogadná ajánlkozását és utána némi kárörvendezéssel nézegetné a terjedelmes trükköst, akiről azonnal leszakadna a víz - hogy lehetne ezt a megtiszteltetést kikerülni?
Van ez így férfi-nő kapcsolatokban is, hogy valaki nem megy, mikor mehetne, aztán mikorra menne, addigra már nem nagyon kell - elillantak a feromonok, oda a kémia...
Botka Gyurcsányhoz való iszonya legendás, engem mégis arra a légtornászra emlékeztet, aki görcsösen szorongatva a trapézt irigyen nézi, ahogy kollégája repül a levegőben, két hármas-szaltó után, és láthatólag nem retteg attól, hogy paca lesz a porondon, míg neki a gondolattól is vizes lesz a superman-jelmeze...
Persze azért hármas-szaltó közben sem egyszerű az élet, mert tenni kellene valamit, de egy igazán jó ötlet kivitelezéséhez többen kellenének, először is kellene maga a légtornász, aztán kellene egy unterman, aki a hármas-szaltó befejeztével elkapja - erre egy nagy, drabális légtornász szuper lenne, meg kellene egy csinos lány, aki az attrakció végén mosolyogva pukedlizik a nagyérdeműnek, erre is van kiváló jelöltjük a szocialistáknak, csak nem szabad a szám előtt megszondáztatni...
Sajnos, arra, hogy ez a produkció összeálljon, igen kevés az esély, mert az első előadáson az unterman nagy sajnálkozások közepette elvétené a fogást, és mosolyogva nézné, ahogy a légtornász lyukat ütne a porondba - csak úgy szállna a fűrészpor!
Aki aztán a gipszágyban fekve megbánná a határtalan bizalmat, és felkérné Fodor Gábort, hogy ő adja be neki a fájdalomcsillapító injekciókat...
A közönség első sorában vörösre tapsolná tenyerét a díszvendég...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.