A TRANSPARENCY TUDJA, HOGY LEHET KITÖRNI AZ ÖRDÖGI KÖRBŐL

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Szelestey Lajos
2017.01.26.

A Reuters azt emeli ki a Transparency International tegnap nyilvánosságra hozott jelentéséből, hogy a múlt évben a korrupció észlelt szintje, valamint a társadalmi egyenlőtlenség igencsak segítette a populizmus terjedését, ám az ilyen politikusok annyira már nem harcoltak a kenőpénzek rendszere ellen, ha hatalomra kerültek.

Jó példa erre Magyarország és Törökország, ahol romlott a helyzet az autoriter vezetők alatt, de ugyanez vonatkozik Trumpra is, aki jelöltként még nem győzött párhuzamot vonni a korrupt elit és a szorgalmasan dolgozó emberek lecsúszása között. Ugyanakkor javítani tudott az eredményén Argentína, miután száműzte populista kormányát. A Transparency International szerint úgy lehet kitörni az ördögi körből, ha üzletemberek nem kapnak magas tisztségeket a hatalomban, ha még jobban megszigorítják a pénzmosást és betiltják azokat a cégeket, amelyek elfedik, hogy kik a tényleges tulajdonosok.

Washington Post/Time/AP

Az újság szintén azt tartja a legfontosabb elemnek a Transparency International felméréséből, hogy a korrupció rosszabbodik a populista vezetők alatt, ezért csak súlyosabbá válhat a probléma, ha az emberek ilyen politikusokhoz fordulnak, ha azok a fennálló helyzet javítását és a vesztegetések felszámolását ígérik. A példa itt is Magyarország és Törökország. A jelentés egészen pontosan úgy fogalmaz, hogy általában még korruptabb rendszert honosítanak meg azokban az országokban, amelyeket populista vagy tekintélyelvű vezérek irányítanak, ahelyett, hogy kezelnék a haveri kapitalizmus bajait. A tudósítás ugyanakkor idézi Kovács Zoltán, aki szóvivőként megkérdőjelezte ezeket a megállapításokat. Mint mondta, a Transparency International a jelek szerint jobb véleménnyel volt Magyarországról 2010 előtt, pedig akkor a szocialisták ellopták az uniós alapokat, amivel a 4-es metró botrányára utalt. Szerinte legalábbis fura korrupcióval vádolni az országot az Orbán-kormány alatt.

Financial Times

Bokros Lajos vitába száll Dobozi Istvánnal, a Világbank volt vezető közgazdászával, aki szerint Trumpnak igaza van és az unió alapvetően valóban eszköz Németország számára. A Moma elnöke, a Közép-Európai Egyetem professzora emlékeztet arra, hogy a németek nem akarták az eurót és ragaszkodtak a márkához, ám feladták álláspontjukat, mert ez volt az ár, amit Mitterrand akkori francia elnök követelt az újraegyesítésért cserében. Azon kívül a déli államok be akartak lépni az euróövezetbe és nagyon sokáig élvezték is annak az előnyeit. Csak éppen közben elmulasztották a szükséges szerkezeti változtatásokat, pedig tudván tudták, hogy válság esetén baj lesz. Majd amikor beütött a krach, még akkor sem igen alkalmazták a belső leértékelést, pedig azzal helyreállíthatták volna a versenyképességüket. Bokros szerint a német kereskedelmi előnyök nem Berlin tudatos politikájából erednek, hanem mellékterméknek számítanak egy olyan pénzügyi unióban, amely abszolút előnyösnek bizonyult mindazon tagok számára, amelyek megértették, hogy mit kell tenni, ha fenn akarják tartani a rendszert...

ITT OLVASHATÓ