Szerző: Pogrányi Lovas Miklós
2017.01.23.
2017. január 12-én megjelent a Professzorok Batthyány körének közleménye, Gondolatok az ország állapotáról címmel. A szöveget egy olyan társadalmi szervezet jegyzi, mely fontos szereplője a jobboldali szellemi elitnek, tagjai tiszteletreméltó emberek, akik elismertségükért megdolgoztak, tudományos karrierjük valódi eredményeken alapul, szaktekintélyük kétségbevonhatatlan.
Elemzéseik közrebocsátása azonban nem szakmai munkásságuk része, hanem jellegzetes értelmiségi szerepvállalás.
Múlt heti közleményük ezért okot adhat a hazai, konzervatív intelligencia helyzetén való töprengésre is.
*
Bámulatos erejű kifejezés az értelmiség, kiválóan alkalmas a szellemi elit felelősségének felvetésére, segítségével a legmélyebb indulatokat lehet előcsalni az emberekből. Persze használatos értéksemleges elemzési kategóriaként is (a diplomások összessége), de normatív értelemben sokkal gyakrabban fordul elő, ami nem meglepő, ha tekintetbe vesszük a kifejezés születésének körülményeit: olyan XIX. századi lengyel és orosz szerzők versengenek a használat időbeli elsőbbségért, mint Karol Libelt, a nacionalista lengyel költő, vagy Vaszilij Andrejevics Zsukovszkij, az orosz romantika nagy alakja. E szerteágazó jelentésű szó már kezdetben azokat a személyeket jelölte, akik nemcsak, hogy a szellem emberei voltak, de kiemelkedő társadalmi felelősséget vállaltak magukra.
Ha az értelmiségről normatív értelemben beszélünk, rögtön a szemünkbe ötlik, hogy minden ember mást ért rajta: az értelmiségi többnyire a szellem embereivel szemben támasztott irreális elvárások megtestesítője. Ő az, akinek meg kellene valósítani az eszményeinket: okos, független, mértéket ad és befolyásol. Tekintélyét tudása alapozza meg, nem vagyona vagy politikai hatalma.
Az értelmiségi szerepkör kialakulásáról számos remekművet írtak, melyek java magyar nyelven is olvasható: A nyugati értelmiség történeti szociológiáját Az értelmiség a középkorban c. klasszikus ismerteti, melynek szerzője Jacques Le Goff világosan rámutat a hatalomtól való egzisztenciális függés kezdetektől fennálló, kétségbevonhatatlan voltára.
Az első értelmiségieket a középkori egyetem szülte, képviselői azon egyházi személyek voltak, akik elsősorban professzorként, illetve fordítóként teljesedtek ki. Molnár Tamás, magyar származású filozófus közismerten szigorúan bánik az intelligencia képviselőivel. Az értelmiség alkonyában rámutat, e társadalmi osztály már jó ideje a hanyatlás állapotában van: képviselői, a papság tekintélyét bitorolva véleményformáló elitté váltak. Kezdetben elszántan küzdöttek a vélemény szabadságáért és aktívan közreműködtek a hagyományos európai erkölcsi rend lebontásában, hogy létrejöhessen a földi Paradicsom. A felvilágosodás korának közvélemény-formáló személyiségei előkészítették a polgári középosztály útját a hatalomba. Ám – fájdalom – miután ez utóbbi elérte céljait, félreállította őt saját útjából. Őszinteségre és a szókimondására nem volt többé szükség, szájkosarat kapott, s ezzel létrejött a lakájértelmiségi jellegzetes figurája, melyen a konzervatív gondolkodók a mai napig epésen élcelődnek, tegyük hozzá – teljes joggal.
Molnár Tamás értelmezésében tehát az értelmiségi lét alapvetően szekuláris műfaj, melynek jellemző képviselői a marxisták és a liberálisok. A magyarországi vezető, jobboldali intellektusok gyakran kérkednek is vele, hogy ők már pedig, bizony nem értelmiségiek! Éppen azért nem, mert ez az egész história bűnben fogant, történetének íve dicstelen, és ab ovo idegen attól, akit egy konzervatív ember magáról gondol...
Professzorok: "A magyar közéletben a vélemények megosztottsága az elmúlt évek során egy cseppet sem csökkent. Az országban a valóság és a látszat minden korábbinál jobban összekeveredett, és természetesen a látszat uralkodik. Ez nem használ sem a kormánynak, sem a polgároknak. Legtöbb megállapításunk kritikát tartalmaz, s ennek a gyújtópontjában szükségképpen a kormányzó erők állnak. Kritikánk jobbító szándékú, és hangsúlyozzuk, hogy a kormánypártok nézeteikben és az ország jövőjére vonatkozó elképzeléseiket tekintve továbbra is közel állnak hozzánk. "
VálaszTörlésImmár vegyem úgy, hogy ezek már nem lakáj értelmiségek többé ? Megválnak havi fél milla "prémiumtól ?