Szerző: Kontráné Hegybíró Edit – Csizér Kata – Sáfár Anna
2017.01.30.
Napjainkban mindenki számára nyilvánvaló az idegen nyelvek ismeretének jelentősége. Megtapasztalják ezt az iskoláskorúak, akik középiskolai vagy egyetemi felvételhez gyűjtik a pluszpontokat, valamint az egyetemi hallgatók, akiknek a diploma megszerzéséhez szükséges a nyelvvizsga letétele. Az álláskeresők itthon is gyakran igazolni kénytelenek nyelvtudásukat, és már nem csak multinacionális cégeknél vagy külföldi munkavállalás esetén.
Aki tehát nem jut hozzá, hogy egy vagy több idegen nyelvet elsajátítson, az egyre gyakrabban kerül hátrányba a többiekkel szemben. Különleges helyzetben vannak a hallássérültek, akik az első beszélt nyelvet is számtalan nehézség árán sajátítják el, és akiknek a szükségleteire a nyelvtanárképzés és az idegen nyelvi tankönyv- és taneszközpiac sem készült fel. A kérdéssel tehát feltétlenül foglalkoznunk kell, mert minden további halogatás az érintettek esélyegyenlőségének újabb csorbulásához vezet (Kontráné Hegybíró 2008).
Vasák (2005) a magyarországi siketek helyzetét bemutató könyvében arról számol be, hogy a hallássérültek, különösen pedig a siketek rendkívül aluliskolázottak a társadalom egyéb csoportjaihoz képest, noha teljesen nyilvánvaló, hogy mind a társadalmi, mind a gazdasági felemelkedés egyik legfontosabb útja az iskola. A szerző elmondja, hogy Magyarországon hét településen összesen nyolc általános iskola van a hallássérült gyermekek számára, és mindössze egy olyan középiskola létezik, mégpedig a fővárosban, ahol a siketek képzése szervezetten folyik, s ahol megszerezhető mind a szakmunkás-, mind pedig az érettségi bizonyítvány. Az érettségi vizsgára felkészítő osztályokban bevezették az idegen nyelv tanítását is. A világhálón a cikk írásakor mindössze öt, hallássérülteket fogadó iskola honlapja érhető el, ezek közül kettő tünteti fel, hogy az intézményben folyik idegennyelv-oktatás (http://siketekbp.co.hu; www.siketek.szeged.hu, letöltve 2008. október 31.).
A felsőoktatásba siket és súlyosan nagyothalló fiatalok igen kevesen jutnak be, 2002-ben például 50 hallássérült, felsőoktatásban tanuló hallgatót tartottak nyilván (Kósa–Lovászy–Tapolczai 2005). Az alacsony felvételi arány egyik oka a nyelvvizsga-bizonyítvány hiánya miatt elmaradó többletpont. A felnőtt hallássérültek többsége az általános iskolában nem tanult idegen nyelvet, a hallók középiskoláiban pedig gyakori a siket és a súlyosan nagyothalló tanulók felmentése az idegennyelv-tanulás alól, mert „ez a tanárnak és a diáknak egyaránt kényelmesebb” (Vasák 2005, 162.). A Vasák által elmondottakat egy budapesti, siketek és nagyothallók körében folytatott interjús kutatás eredményei is alátámasztják (Kontráné Hegybíró, megjelenés alatt). Guti és Szépe (2006) rámutatnak arra, hogy az idegennyelv-oktatás megoldatlansága a súlyos fokú hallássérülteknél mind az oktatásban, mind az értelmiségi szintű munkavállalásban hátrányokat okoz, és csökkenti az érintettek társadalmi presztízsét is.
A hatályos törvények a siketek számára lehetővé teszik az idegen nyelvek tanulását, de nem írják elő, hanem az iskolákra bízzák a döntést. A 23/1997 VI. 4. MKM-rendelet, amelynek szövegét a 2/2005 (III. 1.) számú OM-rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásáról változatlan formában megtartotta, az alábbiakat mondja ki:
IV/3.3. A siket tanulók oktatásában az élő idegen nyelv műveltségi terület tanítása az intézmény pedagógiai programja, helyi tanterve alapján szervezett keretekben, a nyelvi fejlettségi szint függvényében történik. Az oktatás folyamatában jelentős hangsúlyt kap az írásos forma.
A hallássérültek idegennyelv-oktatására nem könnyű megoldást találni. Az enyhébb fokban nagyothallók jobban elboldogulnak akár a nagyothalló, akár a halló osztályokban, hiszen hallókészülékük segítségével érzékelik az akusztikus inputot, és ha a tanár jól artikulál, sokat ír a táblára, továbbá a tankönyv is tartalmaz magyar nyelvű magyarázatokat, a motivált és szorgalmas tanuló tudja követni a tananyagot. Egészen más azonban a helyzet a siketekkel. Az ő idegennyelv-tanulásuk kérdése anyanyelvi problémákra vezethető vissza, ugyanis az idegennyelv-tanulás fontos feltétele egy biztos anyanyelvi/első nyelvi alap, melyre az idegen nyelv tanításakor építeni lehet...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.