2017 KÜLPOLITIKAI KIHÍVÁSAI

ÁTLÁTSZÓ - PC BLOG
Szerző: pcblog
2017.01.02.

Ahogy az előző két évben, úgy várhatóan 2017-ben is erősen meghatározzák majd a hazai politikát a nemzetközi trendek. Az Orbán-rezsimet az elmúlt időszakban nem elsősorban magyarországi történések, hanem sokkal inkább világpolitikai események és folyamatok erősítették. Az alábbiakban néhány, ebből a szempontból is fontos külpolitikai kérdést tekintünk át.


Folytatódik-e a „populista internacionálé” előretörése?

2016 a jobboldali populizmus éve volt. Áprilisban a hollandiai referendumon nagy arányban utasították el az Ukrajna és az Európai Unió közti társulási szerződést. Nagy-Britanniában kis többséggel ugyan, de az EU-ellenes kilépéspártiak győztek a júniusi Brexit-népszavazáson. A folyamatot Donald Trump amerikai elnökké választása, majd az olasz alkotmányos referendum, s azáltal Matteo Renzi olasz kormányfő bukása tetőzte be.

A hangosan nemzetieskedő jobboldali populista újhullám furcsamód egyre inkább nemzetközivé lesz. Képviselői (pl. Trump, Le Pen, Orbán, stb.) hasonló ideológiát és politikai eszközöket használnak, előszeretettel hivatkoznak egymásra, ráadásul többségük mögött Putyin Oroszországa áll. Nem véletlenül nevezte el ezt a kört Anne Applebaum találóan „populista internacionálénak”.

2017-ben kiderül, hogy Európában folytatódik-e az ebbe a körbe sorolható politikai szereplők erősödése. A jelenleg látható közvélemény-kutatási adatok alapján: igen. Franciaországban Marine Le Pen Nemzeti Frontja, Ausztriában az osztrák Szabadságpárt (FPÖ) a legnépszerűbb párt, míg a holland Szabadságpártot vezető Geert Wilders népszerűsége a szocialista kormányfő, Mark Rutte-ével vetekszik. Csehországban pillanatnyilag a populista pénzügyminiszter és médiamágnás, az ANP pártot vezető Andrej Babis a legesélyesebb a jövőre esedékes cseh parlamenti választások megnyerésére.

Németországban az iszlamista merénylő december 19-én történt berlini támadása a mainstream centrumpártok további jobbratolódását vetíti előre a menekültügy kezelésével kapcsolatban. A 16 százalékon álló Alternatíva Németországért (AFD) be fog kerülni a Bundestagba, a kormány pedig várhatóan további menekültpolitikai szigorító intézkedéseket hoz majd. Ugyancsak ezt vetítette előre, hogy a kancellári posztért negyedszer induló Angela Merkel a berlini támadást megelőzően először beszélt nyíltan a burka betiltásáról...

ITT OLVASHATÓ