Szerző: Frankó Provolone
2017.01.06.
Utolsó részéhez érkezett visszatekintő összeállításunk. A jövő héttől mi is újabb vizekre evezünk, de még egy utolsó pillantást vetünk a mögöttünk hagyott esztendőre. A mostani blogban a legolvasottabb elemzéseinket mutatjuk be.
2016 a média totális fideszes letarolásáról szólt, elemzésünkben ennek folyamatát mutattuk be. Írtunk a magyar gazdaság mélyrepüléséről, illetve a rendkívül magas hazai munkaerőhiányról. Bemutattuk a Fidesz-barát intézményi struktúra kiépülését, a szakszervezeti érdekérvényesítés gyengülését, továbbá a magyar társadalom jelenlegi elkeserítő állapotát.
6. helyezett: Így tarolta le a médiát a Fidesz 2016-ban
2010 óta a Fidesz folyamatosan építi le és formálja neki tetszőre a magyar médiapiacot: a politikai nyomásgyakorlástól a tulajdonosi szerkezet kierőszakolt átalakításán, a gazdasági kivéreztetésen keresztül a hatósági, az állami és a jogi eszközök használatáig, szinte mindenre akadt példa. A 2016-os évben a kormánypárt még magasabb fokozatra kapcsolt. Az év elején Andy Vajna kaparintotta meg a TV2-öt állami kölcsönből, megszűnt az ingyenes Metropol és helyére jött a Lokál. A Mediaworks Hungary Zrt. bekebelezte a Pannon Lapok Társasága Kft.-t, továbbá elhallgatott a Class FM, beszántották a Népszabadságot.
Hogy miért lett a szabad média bedarálása ilyen sürgős? 2017-ben már indul a választásai kampány, így a Fidesz számára kulcsfontosságú lett, hogy még a csapból is a kormánypropaganda folyjék. Orbán most okosabban fogott neki a maradék szabad média teljes letarolásához: korábban gyakorlatilag a teljes Fidesz-média egyetlen ember, Simicska Lajos kezében összpontosult, most azonban több, korábban a médiát kerülő kormány közeli személy jelent a médiapiacon: Schmidt Mária, Mészáros Lőrinc, Andy Vajna és Matolcsy György körei is bejelentkeztek, az állam pedig tízmilliárdos nagyságrendű összegekkel járult hozzá a terjeszkedésükhöz.
5. helyezett: Éllovasból sereghajtó – A magyar gazdaság mélyrepülése
A kilencvenes évek végén és a kétezres évek elején a régióban még sokan pozitív példaként emlegették a magyar gazdaságot, 10-15 év alatt viszont 180 fokos fordulatot vett a csoda. Tankönyvi példaként lehetne bemutatni, hogy az inkompetens gazdaságpolitikai döntéshozók hogyan képesek elrontani mindent, amit csak lehet, miközben ennél sokkal többre lettünk volna képesek a rendszerváltás óta eltelt időszakban. Szlovákia és Lengyelország jó példája annak, hogy bátor és transzparens döntésekkel jelentős fejlődést lehet felmutatni akár rövid távon is. Nem véletlen, hogy a régióban pozitív példaként ezt a két országot szokás emlegetni – közülük is Szlovákia tudott kiemelkedő eredményeket elérni, hiszen 2005 környékén a 10 százalékos GDP-növekedésnek a világon mindenki csodájára járt.
Mindeközben a magyar gazdaság egyre jobban lemaradt a régióban, a pénzügyi világválságból 7 év alatt tudtunk kilábalni, összességében pedig sereghajtóvá váltunk a térségben. Az összkép még rosszabb, ha megpróbálunk kitekinteni a jövőbe, mivel köztudott, hogy az uniós transzferek tartják életben az országot. A magyar kormány pedig képtelen belátni, hogy strukturális átalakítások nélkül nem lehet előrelépni ebből a helyzetből. Elemzésünkben annak jártunk utána, hogy hol rontottuk el, mit csináltak jobban a régió többi országában, is hol tudnánk javulást felmutatni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.