CZENE ATTILA BEJELENTKEZETT GYÁRFÁS TAMÁS HELYÉRE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: nickgrabowszki
2016.11.18.

...Az úszók forradalmát néhány napja Hosszú Katinka robbantotta ki, majd csatlakozott hozzá Gyurta Dániel, Kapás Boglárka, Bernek Péter, Verrasztó Dávid és Evelyn, illetve Kozma Dominik is.

Czene nyilatkozatával az orbáni udvar is beszállt a játékba.

Erre utal egyrészt a nyilatkozó személye. Czene 2010-2012 között az Orbán-kormány sportügyi államtitkára volt Schmitt Pál javaslatára, de mentora emlékezetes bukása után neki is távoznia kellett. Azóta - az úszószövetségnél sokkal kisebb jelentőségű - Magyar Szabadidősport Szövetség elnöke.

Másrészt erre utal a nyilatkozat helye is. Ha az MTI-n jelent volna meg a véleménye, akkor nyilvánvaló lenne, hogy odaszóltak nekik. De a fideszes médiabirodalom ingyen osztogatott bulvárlapja is azt jelzi: Orbán közvetlen környezetének nem volna ellenére, ha saját emberük venné át Gyárfás helyét.

Czene ezzel be is jelentkezett Gyárfás helyére.

Nyilatkozatának az része, hogy a sportolóknak kuss, már a jövőnek szól. Az úszók szerepe csak addig tart, hogy lázadásukkal rákényszerítsék az elnököt a távozásra.

Mert ha tényleg diktatúra van a Gyárfás vezette szövetségben, akkor azt nem lehet a közgyűlésben, szavazással megdönteni.

ITT OLVASHATÓ

KIS DOLOG IS LEHET NAGY DOLOG! ORBÁN MIKLÓS BESZÉDE A VÉCÉ VILÁGNAPJÁN

A VÁROS MINDENKIÉ BLOG
Szerző: Orbán Miklós
2016.11.18.

 

Szeretettel köszöntöm Önöket! Köszönöm, hogy ilyen szép számban eljöttek! Azért vagyunk ma itt, mert november 19-én ünnepeljük az ENSZ által meghirdetett Vécé Világnapot. Engem Orbán Miklósnak hívnak és A Város Mindenkié érintett aktivistája vagyok. Külön kiemelt tisztelettel köszöntöm az érkező képviselő hölgyeket és urakat. Remélem, mindennemű kisdolgukat elvégezték még az otthonukban, ugyanis útjuk során még Önök sem tehetik meg. Csodálatos, hogy szeretett fővárosunk nagy szeretettel gondol a kutyákra és számukra szép, nagy futtatókat hoztak létre. De mi a helyzet az emberekkel?

 

Jelenleg Magyarországon semmilyen törvényi kötelezettség nem terheli az önkormányzatokat, hogy nyilvános illemhelyeket üzemeltessenek polgáraik számára.

 

Itt egy kicsit kitérnék arra, hogy kit nevez a város saját polgárainak. Semmiképpen sem tartozik a címszó alá a hajléktalan, közterületen élő és ott ne adjisten kisdolgát elvégző ember. Nem tartoznak ide az éhbérért dolgozó közmunkások, az utca rendjét biztosító takarítók, a parkgondozók, a kertészek, de maguk az önkormányzati rendészek sem. A város nem tekinti egyenrangúnak a munkájukat tisztességgel végző buszvezetőket, a kétkezi munkásokat, a multinál túlhajszolt dolgozó embereket.

 

Tudnunk kell, hogy ez a probléma – mely szerint nincsenek közvécék – nemcsak az otthontalanok ügye. Ez a jelenség érinti a gyereket nevelő családokat, az idősebb korosztály képviselőit, a fogyatékossággal élőket és általában mindenkit. Beleértve a tisztelt képviselőket is.

 

Nem tud vécére menni az utcán dolgozó gesztenyesütő néni, a virágárus, a hittérítő és a taxisofőr sem. Akik a közrend betartásáért felelősek – a rendőr, a parkőr, az önkormányzat rendésze – ők sem tudnak élni azzal az állampolgári jogukkal, hogy kulturált körülmények között végezzék el a dolgukat, mivel jelenleg Budapesten 30 ezer főre jut egy nyilvános vécé. Kevés...

ITT OLVASHATÓ

 

ORBÁN VIKTOR PÁVATÁNCA NEM KÍMÉLI A MAGYAR GAZDASÁGOT SEM

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: Trombitás Alfréd
2016.11.18.

A közelmúlt eseményei egyre jobban alátámasztják azt a félelmünket, hogy az Orbán-kormány regnálása alatt olyan mértékben szakad le a Magyarország a környező országok gazdaságától, hogy csak komoly küzdelem és áldozatok útján lesz behozható ez a hátrány. Már a hazai döntéshozók is tudják, tenni kell valamit, mert ezer sebből vérzik gazdaságunk, de ami ennél is rémisztőbb, hogy a felismeréseket csak hangzatos bejelentések követik, és a tettekben szinte semmi jele annak, hogy a kiigazítások, netán reformok belátható időn belül elindulnak.

Nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy felismerjük azt a tényt, mely szerint az alacsony hazai bérek jelentik az egyik legnagyobb gátját a hazai gazdaság növekedésének. A szavakban sokat szidott multik érdekeit ugyan jól kiszolgálja az alacsony bérszint, hiszen a brutális különadókkal sújtott szektorokban ténykedő külföldi óriáscégek a munkabéreken tudják kompenzálni veszteségeiket, ám a gazdasági tápláléklánc alján lévő dolgozó érdekeit egyszer végre figyelembe kéne venni. Az egyre fojtogatóbb munkaerőhiány ugyanis nagyrészt annak köszönhető, hogy az alacsony bérek miatt innen csak elmennek az erejük teljében lévő munkavállalók, helyettük azonban nem érkezik senki.

Van néhány kirakatszektor, melyekben viszonylag jól lehet keresni, ám lassan ide is begyűrűzik a munkavállalók elégedetlensége. Jó példa erre a kecskeméti Mercedes gyárban meghirdetett sztrájk, de más autógyártóknál is komoly feszültséget kelt a hazai bérszint és az azonos területen dolgozó külföldi munkavállalók között tátongó szakadék. Ennél is nagyobb gond, hogy a szakemberek egy jelentős része nem sztrájkkal, bérharccal kívánja megoldani egzisztenciális gondjait, hanem külföldre távozik, és ugyanazért a munkáért, amit itthon végzett, külföldön háromszorosát, négyszeresét teszi zsebre. Ma már nem Szlovákiából érkeznek a munkások a határ magyar oldalán lévő gyárakba, hanem innen ingáznak a szomszédokhoz a munkavállalók ezrei...

ITT OLVASHATÓ

MÉGIS A GÓLYA HOZZA?

TUAREG BLOG
Szerző: Tuareg
2016.11.18.

Van az úgy, hogy a zember belefut valamibe a neten, aztán elmegy a kedve az írástól. Aztán persze megjön, és inkább megírja, mit látott. Mint én most...

ITT OLVASHATÓ

ELKÓTYAVETYÉLHETIK AZ EGYKORI ÁLLAMI ÜDÜLŐKET - VAJON KI ÉPÍTHET HOTELBIRODALMAT

HVG ONLINE
Szerző: G. Tóth Ilda
2016.11.18.

Nem támogatja a kormány, hogy az Erzsébet-programban használt szállodákat és üdülőket ingyen visszakapják az önkormányzatok – derül ki Fónagy János államtitkár tegnapi parlamenti válaszából. A többtucatnyi ingatlant aukcióra bocsátják; a piacon már fogadásokat kötnek arra, hogy vajon melyik hatalom közeli nagyvállalkozó építhet belőlük olcsón hotelbirodalmat.

„Kiváló középkategóriás szállodát lehetne belőle csinálni, esetleg a horgászturizmusra felfűzve. Az olcsó szállások jól mennek a környéken, van egy erdei iskolánk, oda már a jövő nyárra nincs szállás” – kommentálta Horváth László, Balatonberény polgármestere a hírt, mely szerint a helyi gyermeküdülőt hamarosan aukcióra bocsátják. A mintegy 30 éven át a vasi önkormányzat által használt ingatlan pár évig az Erzsébet-program szálláshelye volt, de idén nyáron már nem is táboroztatott ott a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA), mely az Erzsébet-utalványok jutalékából befolyt összegből bonyolította a szociális üdültetésnek nevezett bizniszt. Idén december 1-jétől több tucat szálloda, üdülő kerül át a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez (MNV) az Erzsébet-cégcsoporthoz tartozó vagyonkezelőtől. Előbbi cég azt ígérte, hogy átlátható módon, az elektronikus aukciós rendszerben lehet majd licitálni az ingatlanokra.

Árverés lesz: de ki tud majd arról?

Amikor az MNV 2012-2013-ban átvett vagy száz egykori kormány- és önkormányzati üdülőt a településektől és a megyei önkormányzatoktól, a volt gazdák körében kisebb felhördülés támadt: mások közt a Vas megyei önkormányzat is benyújtotta az igényét, hogy igenis ragaszkodik a balatonberényi épületegyütteshez. Az MNV nemet mondott a kérésre, s úgy látszik, az önkormányzatnak most is hiába fájna a foga volt ingatlanjára.

„Fő szabályként az ingatlanok ingyenes önkormányzati tulajdonba adása jelenleg vagyongazdálkodási szempontok alapján nem támogatott”

 – szögezi le Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára egy mai írásbeli parlamenti válaszban. A jobbikos Kepli Lajos képviselő tette ugyanis fel a „Mi lesz az Erzsébet-programban részt vevő állami ingatlanok sorsa?”-kérdést Seszták Miklós miniszternek. Bonyolítja az ügyet, hogy az Erzsébet-táborokhoz és üdültetéseknél használt ingatlanok közül csak néhány került át az MNV-től az Erzsébet Vagyonkezelőhöz, sokat használt ugyan az MNÜA, de továbbra is MNV-kezelésben voltak, sőt akadtak magántulajdonú szállodák is, amelyeket kibéreltek az erzsébetesek. Az állami tulajdonúaknak most az lesz a sorsuk, hogy valaki olcsón megveheti őket, és így, két lépésben szépen magánkézbe kerül az összes egykori állami és önkormányzati üdülő. Az önkormányzatok pedig lemondhatnak arról, hogy valaha is visszakapják azokat...

ITT OLVASHATÓ

OBAMA FIGYELMEZTETTE TRUMPOT, HOGY NE ADJON FEL MINDEN ELVET, MIKOR AZ OROSZOKKAL TÁRGYAL

444.HU
Szerző: Czinkóczi Sándor
2016.11.17.

A még hivatalban lévő amerikai elnök csütörtökön közös sajtótájékoztatót tartott Berlinben Angela Merkellel, ahol arra figyelmeztette Donald Trumpot, hogy ne adja fel a legfontosabb elveket, amikor az orosz kapcsolatokat alakítja. Azt is reméli, hogy az utóda nem csak a reálpolitikai szempontok alapján fog egyezkedni az oroszokkal.

Obama bízik benne, hogy Trump nem azt képviseli majd, hogy „ egyszerűen alkukat kötünk, akkor is, ha ez másoknak árthat, megsérti a nemzetközi normákat, káros más, kisebb országoknak és hosszú távon bajokat okoz olyan helyeken, mint például Szíria, csak azért, mert hasznosnak tűnik”.

Az európai országokat arra szólította fel, hogy dolgozzanak az Európai Unió megtartásán, mert szerinte ez a világ egyik legnagyobb vívmánya. Hozzátette, hogy amennyire csak lehet, a britek kiválásának zaj nélkül és problémamentesen kell megtörténnie...

ITT OLVASHATÓ

LENGYELORSZÁG: AZ ABSZOLÚT ABORTUSZTÓL A CSALÁDTÁMOGATÁSIG

LUMENS BLOG
Szerző: lumens
2016.11.18.

Európa-szerte Lengyelországban van érvényben a legszigorúbb abortusztörvény, amely értelmében csak három eset fennállásánál végezhető el legálisan a terhességmegszakítás. Ilyen esetnek számít, ha súlyos magzati rendellenesség lép fel, vagy ha a magzat veszélyezteti az anya életét, illetve ha nemi erőszak vagy vérfertőzés következtében esett teherbe. Ennél már csak Máltán, Írországban és a Vatikánban van szigorúbb rendszer, ahol abszolút abortusztilalom van életben.

A lengyel abortusztörvény rövid története

1932-ben Európán belül első ízben Lengyelországban iktatták törvénykönyvbe azt, hogy az abortusz engedélyezett, amennyiben orvosilag indokolt, vagy a magzat nemi erőszak által fogant meg. A törvény megszületéséig tilos volt a műtét elvégzése az országban. 1956-ban a lengyel parlament legalizálta az abortuszt abban az esetben, ha az anya élete életveszélyben van a terhesség, illetve a szülés alatt.

1993-ig több enyhítő módosítás történt, de jellemzően a térségben a kelet-európai országokéhoz hasonló liberális szabályozás volt jelen. A rendszerváltás után a katolikus egyház nagy szerepet kapott a politikai életben is, ők támogatták ugyanis az ellenzéki pártokat a kommunizmus idején. Részben egyházi nyomásra születhetett meg a szigorú abortusztörvény 1993-ban.

A volt európai szocialista országok közül Lengyelországban szankcionálják azóta a legjobban a művi terhesség megszakításának elvégzését és itt tölt be a legnagyobb szerepet a vallás az emberek életében.

Virágzó abortuszturizmus

Mivel az országban csak szigorú keretek között végezhető el legális úton a terhességmegszakító műtét, a lengyel nők külföldi klinikákra jelentkeznek be az operációra. A felmérések alapján csupán évi ezer abortuszt végeznek el lengyel kórházakban, a terhességmegszakítások száma összességében viszont a 150 ezret is elérheti, amelyeket a lengyel nők más, liberálisabb abortusztörvénnyel rendelkező országokban végeztetnek el.

Az abortuszturizmust érintve nincsenek teljesen pontos statisztikai adatok, de a legnépszerűbb célállomások vélhetően Ausztria, Németország és az Egyesült Királyság...

ITT OLVASHATÓ

ÖT TIPP A KORMÁNYTÓL: HOGYAN TÜNTESS EL KÖZPÉNZT MAGYARORSZÁGON

A TASZ JELENTI BLOG
Szerző: TASZ
2016.11.17.

Hiába született a napokban egy fontos győzelem az Emberi Jogok Európai Bíróságán, Magyarországon még mindig évekig takargathatja a kormány, hogy mire költi az adófizetők pénzét. Mutatjuk, hogyan trükközött az elmúlt négy évben a kormány jogszabályokkal, adókedvezményekkel és TAO-mutyiva:

 

1. Írd bele az Infotörvénybe az átfogó és tételes adatigénylés tilalmát! (2013)

 

2013-ra a parlament megelégelte, hogy oknyomozó újságírók vizsgálni kezdték az állami szervek esetleges „pazarló” közpénzköltéseit, ezért a törvénybe iktatták, hogy a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodását csak az arra hivatott állami ellenőrző szervek ellenőrizhetik. Tehát mindenki nyugodtan alhat, mert az ügybuzgalmáról jól ismert KEHI és például a pártfinanszírozást meglehetősen óvatosan ellenőrző Állami Számvevőszék elvégzi a munka dandárját – mégpedig az állampolgárok szeme elől eltakarva.

 

2. Ágyazz meg a TAO-mutyinak! (2014)

 

Már 2014 végén látni lehetett, hogy valami készül a sportfinanszírozás háza táján. Ekkor a sporttörvény módosításával a parlament lehetővé tette néhány sportági szakszövetségnek, hogy a TAO alanyoktól adókedvezménnyel jutalmazott támogatásban részesüljön, ám közérdekű adatigényléseket megúszhassa a támogatások összesítéséről szóló mutatók publikálásával. Magyarul az állam adóbevételről mondott le egyes kiemelt látvány-csapatsport szakszövetségek javára úgy, hogy a kieső közpénz pontos útja és részletei titokban maradhattak. A támogatásban részesített szövetségek kiválasztása végig átláthatatlan, politikai összefonódásokkal terhelt folyamat eredménye volt - az egyes szakszövetségek élén szinte kivétel nélkül aktív politikai szereplőkkel.

 

3. Mérj átfogó csapást az adatigénylésre! (2015)

 

2015 nyarára a sikerrel érvényesített közérdekű adatigénylések miatti hatalmi frusztráció egy újabb Infotörvény-módosítást eredményezett. Az igazságügyi miniszter javaslata a bíróságok előtt elbukott adatkezelői érveket kötelező jogi szabályokká gyúrta. Az elfogadott javaslat lehetővé tette, hogy az adatigényléseket már arra hivatkozva is elutasíthassák, hogy a kért adat egy olyan jövőbeli döntés megalapozását szolgálja, amit talán meg sem hoznak, mert maga a döntéshozatali eljárás sem indult még meg. Szerzői jogokra hivatkozva pedig hasonlóan szürreális módon korlátozták például a méregdrága tanulmányok megismerési jogát – elkerülve egy újabb Századvég-fiaskó bekövetkezését. A módosító-csomag leghajmeresztőbb eleme azonban kétség kívül az a rendelkezés volt, amely az adatkezelők számára lehetővé tette, hogy a másolás és postázás költségei mellett magáért az igény teljesítéséért is fizetséget kérjenek. A gránitszilárdságúra toldozott Alaptörvénnyel is ellentétes jogszabálymódosítás azt célozta, hogy elvegye az adatigényléstől az emberek kedvét. Hogy a siker biztos legyen, pontos szabályozás híján több mint egy éven át szabad mérlegelés tárgya volt az adatokért fizetendő költségtérítés összege is... 

 

ITT OLVASHATÓ

PÁR DEMAGÓG GONDOLAT EGY KOROSZTÁLYRÓL

TÖRÖK MONIKA BLOGJA
Szerző: Török Monika
2016.11.17.

13.5 milliárd forint ment el az '56-os emlékévre.
Azok, akik '56-ban fiatalok voltak, ma nyugdíjasok.
A magánnyugdíj-pénztárak lenyúlásával 3000 milliárdocskához jutott hozzá az állam.
A székesfehérvári stadionra 16 milliárdot költ az állam.
A felcsútit már nem mondom.
A Várba költözést sem.
A többit meg már nincs gusztusom mondani.
Nem mondom az iskolákat, óvodákat.
Mai hír: a magyarországi kórházak mindösszesen 60 milliárddal "tartoznak".
Az a legendás '56-os korosztály, amelyikről idén megemlékezünk, ma nyugdíjas és nagy valószínűséggel betegeskedik is, de valószínűleg van gyereke és unokája, akiket szeretne jó helyen látni (lakás, munkahely, iskola stb).
Nem lett volna méltóbb a megemlékezés, ha ezt a rohadt sok pénzt erre
a korosztályra költjük?

ITT OLVASHATÓ

MAGYAR NYUGDÍJAS NE PANASZKODJON! EZT ÜZENI AZ IDŐSEKNEK A MINISZTER...

CSEPELIEK ÚJSÁGA BLOG
Szerző: Somfai Péter
2016.11.18.

Azt nyilatkozta Varga Mihály gazdasági miniszter, hogy az utóbbi hat évben majd 10 százalékkal nőtt a nyugdíjak reálértéke, vagyis semmi okuk sincs a panaszra az időseknek. A Fidesz-kormány nem elvett tőlük (tessék ez alatt a Bajnai-kormány visszavont 13. havi nyugdíjat érteni), hanem jóval többet adott, mint amennyit adnia kellett volna.

Azt az "apróságot" figyelmen kívül hagyta a miniszter, hogy megszűnt az úgynevezett svájci indexálás, amikor az időskori ellátásokat egyrészt az infláció, másrészt az aktív korúak jövedelmének emelkedéséhez kötötték, ehelyett bevezették a pusztán az inflációhoz kötött indexálást. Ezzel alaposan megkurtították a nyugdíjkassza terheit, és minden korábbinál szélesebbre nyitották az "ollót" az aktív foglalkoztatottak és a nyugdíjasok reáljövedelme között.

Mégsem lehet semmi oka a panaszra egyetlen idős embernek sem, olvasható ki a kormány elé terjesztett jelentésből, hiszen januártól megint vastagabb borítékot kézbesítenek majd a postások. Egy 120 ezer forintos "tisztes" nyugdíj esetében - nem mondhatom, hogy kereken, inkább csak "hozzávetőlegesen" - ezer forint lesz a havi 0,9 százalékos emelés. Ebből három kiló drágább kenyérre, öt kiló olcsóbb krumplira, négy csomag fehérrépára, meg nem egészen egy kiló sertéshúsra futja majd...

ITT OLVASHATÓ

A MAGYAROK LASSAN MÁR MINDENKIT GYŰLÖLNEK

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: Christopher Adam
2016.11.17.

Minden negyedik magyarországi magyar nem akarna erdélyi magyar szármarzású szomszédot. A józan erdélyi magyarnak viszont aligha vígasz, hogy őket legalább kevésbé utálják Magyarországon mint mondjuk a szíriai keresztényeket, az arabokat, az amerikaiakat, a zsidókat, vagy éppen a romákat. Csütörtökön két külön felmérés jelent meg Magyarországon, amely a rekordszintű idegengyűlöletet méri a magyar társadalomban. A rendszerváltás óta soha nem volt olyen elterjedt  a gyűlölet a magyarok közt, mint amilyen ma. Úgy látszik kimondottan hatásos a keresztény-konzervatív polgári kormány politikája. Ez derül ki a Tárki, illetve a Závecz Research tanulmányaiból.

A Závesz Research ezt a kérdést tette fel a reprezentatív felmérés válaszadóinak: “Ha kikérnék az Ön véleményét, hozzájárulását adná-e ahhoz, hogy a szomszédságába költözzön egy…”

Az eredmények szerint a magyarok

• 79 százaléka nem engedné, hogy arab a szomszédságába költözzön
• 68 százaléka nem engedné, hogy cigány a szomszédságába költözzön
• 65 százaléka nem engedné, hogy szíriai keresztény a szomszédságába költözzön
• 55 százaléka nem engedné, hogy homoszexuális a szomszédságába költözzön
• 53 százaléka nem engedné, hogy kínai a szomszédságába költözzön
• 50 százaléka nem engedné, hogy amerikai a szomszédságába költözzön
• 49 százaléka nem engedné, hogy afrikai egyetemi hallgató a szomszédságába költözzön
• 43 százaléka nem engedné, hogy zsidó a szomszédságába költözzön
• 40 százaléka nem engedné, hogy rockzenész a szomszédságába költözzön
• 24 százaléka nem engedné, hogy erdélyi magyar bevándorló a szomszédságába költözzön

ITT OLVASHATÓ

LEALACSONYODNI SZIJJÁRTÓ SZINTJÉRE

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2016.11.17.

Matteo Renzi, olasz külügyminiszter azt mondta: "Ha az Európai Unió egyes tagállamai falakat építenek és csak akkor szolidárisak, amikor pénzt kapnak, akkor készen állunk megvétózni az Unió költségvetését". Kijelentette: "Nem fogadjuk el, hogy az Európai Uniónak általunk befizetett pénzből falakat emeljenek". Az igazi Európa ugyanis nem "egoizmusból és falakból" áll.

Erre Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere a következő választ adta: "A kormány nem uniós pénzből épített kerítést, a magyar emberek a saját pénzükből védik az Európai Unió határát." Szijjártó szerint az embereknek elegük van a bevándorláspárti politikából, ezért Renzi fél és "a félelmét próbálja meg agresszív nyilatkozatokkal palástolni, úgy akar erősnek látszani, hogy Orbán Viktort támadja".

Ez a stílus a náci Németországot idézi. A nácik beszéltek így más országokkal, de talán még ők sem, legfeljebb közvetlen támadás előtt. Háborúban álló országok ütnek meg ilyen sértő, durva és alpári hangot. A diplomáciában a határozott véleménynek is van stílusa és eleganciája. Szijjártó stílusában csak a brutális bunkóság és tahóság van.

Korábbi századokban egy-egy ilyen üzenet után katonai támadás indult. Egyszerűen annál az oknálfogva, hogy erre a szintre már nem lehet süllyedni, erre nem lehet semmit reagálni, ilyen színvonalú sértést nem lehet eltűrni. A világ fasizálódik, mert a lopakodó fasiszta diktatúrák, mint amilyen a magyar, felmondták a politikai korrektséget és minden civilizációs normát leromboltak. Velük szemben az egyetlen védekezés a számonkérés lenne.

Ilyen aljas, náci színvonalú üzenetet nincs értelme magyarázni. Nincs értelme elmondani, hogy Orbán nem védi az Európai Unió határait, kizárólag a saját határait védi, mert Európa menekültek elé nem állít se falat, se kerítést. Orbán ne hencegjen a magyar nép pénzével, mert a magyar nép addig eszik reggelit, amíg az Európai Unió el nem zárja a pénzcsapokat.

Olaszország miniszterelnöke pedig nem szorul arra, hogy egy Orbán támadásával érezze valakinek magát. Civilizált országokban Orbán nevével egy lapra kerülni kínos. Az olasz törénelem és kultúra ad elég önbizalomra okot, nincs szüksége egy fasiszta rendszert építő kis ország miniszterelnökének kétes hírnevére...

ITT OLVASHATÓ 

ÉPÜLHET PAKS2: A NÉMETEK ELADTAK MINKET JÓ PÉNZÉRT PUTYINNAK?

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: JÁMBORANDRÁS
2016.11.17.

Azoknak a kedves baloldali, liberális és konzervatív barátainknak, akik reménykedtek abban, hogy majd az EU megvédi a magyar demokráciát, és nem fogja hagyni, hogy Magyarország a putyini érdekszférába sodródjon, fekete napként fog bevonulni 2016. november 17-e a naptárába. Az EU ugyanis megszüntette a kötelezettségszegési eljárást a paksi bővítés ügyében. Szabad utat kapott a projekt.

És nézzünk szembe a valósággal, nem azért szüntették meg az eljárást, mert annyira jó lesz ez a projekt, hanem azért, mert német és más nyugati cégek részt fognak venni az építésében, mert lesz benne lóvé nem csak az oroszoknak.

Hogy Magyarországnak ez a projekt nem fogja megérni? Hogy drága lesz a Paks 2 által termelt áram? Hogy nő Magyarország oroszoktól való energiafüggősége? Hogy szénné fogják lopni a projektet? Hogy Magyarország 50 évre eladósodik az oroszok felé?

Hát kit érdekel, ha a keleti periférián lehet egy jó boltot csinálni, lehet nyerészkedni kicsit a német cégeknek? Ennyi van, ez a német EU-s politika.

Márpedig a Brexit után a német politika válik egyeduralkodvá az EU-ban. Trump megválasztása után pedig korántsem biztos, hogy lesz erős amerikai nyomás az Unió vezetésén.

Valószínűleg így állunk, de a feltételezés majd akkor lesz biztos, ha a borzasztóan drága kínai hitelből épülő Budapest-Belgrád vasútvonal, amely kapcsán szintén kötelezettségszegési eljárás indításán gondolkodott az EU, majd szintén zöld utat kap. És szintén felbukkannak a német cégek...

ITT OLVASHATÓ

TÖBB SZÁLON KÖTŐDIK ROGÁNÉKHOZ A TITOKZATOS BALEKJUK

ÁTLÁTSZÓ - MUTYIMONDÓ BLOG
Szerző: mutyimondo
2016.11.17.

Ezekről ne maradj le!

 

Rogán különös esete egy fogorvossal és svájci cégekkel (Átlátszó)
 

Uniós botrány lett, hogy a kormány magángéppel röptetett EU-biztost (444, Index)
 

Tovább gyűrűzik Gyárfás úszóháborúja (444, 444)

 

Ha van 3 perced:

 

Rogán különös esete egy fogorvossal és svájci cégekkel
Első látásra Fürstner József az Aulich utcai önkormányzati ingatlanbiznisz alapján baleknek vagy strómannak tűnik, pedig nem csak az általa megvásárolt, és Kertész Balázs cégébe apportált belvárosi lakás révén kapcsolódik Rogán Antal propagandaminiszter kávépartneréhez, hanem a tulajdonosaikat titkoló, svájci bejegyzésű cégeken keresztül is. (Átlátszó)

 

Üvegzsebfigyelőre nyert támogatást az Átlátszó
Közpénzkövető alkalmazás fejlesztésére nyert pályázatot az Átlátszó a Google Digital News Initiative programnál. A Glasspocket Tracker egy olyan szoftver lesz, amely azt figyeli, hogy a különböző állami szervek mennyire teszik hozzáférhetővé a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb adataikat, és figyelmezteti is azokat, amelyek nem tesznek eleget a törvényi kötelezettségüknek. (Átlátszó Adatújságírás)

 

“Titeket megszüntetnek” – ilyen volt belülről a Népszabadság kinyírása
Bizonyos témákat előre le kellett egyeztetni a Népszabadságban azután, hogy a Spéder Zoltánhoz közeli Heinrich Pecinához került a lap, de egyre nőtt a nyomás felülről az ott dolgozó újságírók szerint. Egy, a budapesti olimipiai pályázatról szóló cikket például csak nagy csata után, halasztva jelentethettek meg. Folyamatosan hallották a pletykákat arról, hogy készül valami, a főszerkesztő „két nagytőkésnél” is házalt a lappal a végjátékban. (Direkt36)

Uniós botrány lett, hogy a kormány magángéppel röptetett EU-biztost
A magyar kormány szervezte meg, hogy Günther Oettinger uniós biztos májusban egy német üzletember, Klaus Mangold magánrepülőjén érkezzen Budapestre. Lázár János elárulta, hogy Mangold évek óta a kormány szerződéses tanácsadója. A biztos szerint az eset nem ütközik az uniós lobbiszabályokkal, de az Európai Parlamentben meghallgatás lehet az ügyből. Oettinger egyszer titokban is járt Magyarországon. (444, Index)

 

Tovább gyűrűzik Gyárfás úszóháborúja
„Üres frázisok, valóságtartalmuk csekély” – írja Bernek Péter úszó menedzsmentje az úszószövetség állításáról, hogy mindenben támogatják a versenyzőket. Elsőként Hosszú Katinka kritizálta a szervezetet, de egyre többen csatlakoznak hozzá, legutóbb a Verrasztó-testvérek álltak mellette. A szövetség átértelmezte Gyurta Dániel nyilatkozatát, de a sportoló közölte: nincs rászorulva, hogy mások adjanak szavakat a szájába. (444, 444)

 

Adóparadicsommá válhat Magyarország
Jövőre egyszámjegyű, kilenc százalékos és arányos lesz a vállalati nyereségadó a kicsiktől a nagyvállalatokig, jelentette be Orbán Viktor. Így Magyarország nyújtaná a legkedvezőbb adózási feltételeket az Európai Unióban. Összehasonlításképp: a gyakran adóparadicsomként emlegetett Cipruson és Írországban 12,5 százalék ez a pénzügyi teher. A csökkentésre még évkezdés előtt elköltenék a 2017-es költségvetés tartalékát. (Index)

 

Pharaon-ügy: jordán diplomata kérte a vízumot
Jordánia budapesti tiszteletbeli konzulja kért vízumot 2014-ben Ghaith Pharaonnak. A diplomata Pharaon üzlettársa és ő hozta össze Orbán Viktorral is, valamint Tiborcz Istvánnal, Orbán vejével is tárgyalt. A hatóságok körültekintőek voltak, amikor nem vettek az FBI-körözés alatt álló Gaith Pharaontól ujjlenyomatot, mondta Lázár János. Kósa Lajos a schengeni vízumra fogta, miért maradt el az elvileg kötelező lépés. (HVG, 444, HírTV)

Dagad a cenzúrázott diákparlament körüli botrány
„A diákok mindenhol elmondhatják a véleményüket, természetesen kérve a helyhez és a rendezvényhez méltó retorikát” – válaszolta az Emberi Erőforrások Minisztériuma arra, hogy az Országos Diákparlamenten félbeszakítottak egy oktatási rendszert kritizáló felszólalót. A diákot személyeskedésre hivatkozva állították le, azóta egy jobbikos sajtótájékoztatón tűnt fel. (Index, Index)

Ha van még két perced:

 

Az Átlátszó is tanúskodott az Index újságírója mellett, aki a menedékkérők közé vegyülve nézte meg, mi is történik velük. Hiába hivatkozott a sajtótörvényre, a bíróság elítélte. (Átlátszó blog)

 

Továbbra sem jegyezték be Liechtensteinben a Népszava állítólagos vevőjét. (Átlátszó blog)

 

Már 360 millió forint elment a 2024-es budapesti olimpiai pályázat népszerűsítésére. (Átlátszó blog)

 

Az Európai Bizottság megszüntette a paksi bővítés közbeszerzései miatt indított kötelezettségszegési eljárást. Csak a bővítés 55 százalékában fogják alkalmazni az uniós közbeszerzési előírásokat. (444)

 

Jegybanki alapítvány finanszírozásával konferenciázott a Magyar Tudományos Egyetemen a kollégáival egy kamudoktor, aki korábban sikkasztási ügybe keveredett. (Magyar Narancs)

 

Lassan nincs nap anélkül, hogy Mészáros Lőrinc üzlettársa, Szijj László Duna

Aszfaltja ne nyerne közbeszerzést. Szerda után csütörtökön is kaptak építési munkát, ezúttal az M4 egyik szakaszát. (444)

 

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő igazgatója hajt fel értékes ingatlanokat, amelyeket a miniszterelnök vejéhez köthető cégek vesznek meg. (HVG via MNO)

 

Épp csak annyival drágul az MTK-stadion, hogy ne kelljen közbeszerzés. (Figyelő)

 

Kiegyezett a Fidesz-KDNP az LMP-vel négy új alkotmánybíráról és a testület elnökéről. Együtt megvan a kétharmados többségük, a többi párt árulásról beszél. (Index)

 

A 444 stábja a kormányinfóra sem mehet el. Korábban kitiltották az egész szerkesztőséget, amiért tilos helyen forgattak (ami szinte a parlament egésze). (444)

 

Lázár János továbbra is veszélyesnek látja a Soros György által támogatott szervezeteket, ezért folyamatosan figyeli őket a titkosszolgálat. (444)

 

Törökországban népszavazással erősítené tovább a hatalmát a sajtó ellen is gyakran fellépő Recep Tayyip Erdoğan. (Index)

 

Drasztikusan próbálnak Indiában harcolni az adóelkerülés ellen, a két legnagyobb címlet hirtelen bevonásából óriási fejetlenség lett és pénzhiány lett. (Index)

 

Szabálytalanul költött el uniós támogatásokat a Szövetség az Európai Közvetlen Demokráciáért nevű populista európai parlamenti frakció, élen Nigel Farage UKIP-jével. (MNO)

 

Szerbiában tíz nap alatt leloptak egy útról két kilométer kerítést és húsz aknafedelet. (444)

 

ITT OLVASHATÓ

TUDOM, GYURCSÁNY TEHET ERRŐL IS

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Tamás Róbert
2016.11.17.

Ónodi-Szűcs Zoltán az egészségügyért felelős államtitkár bejelentette: a kórházak 45 milliárd forintot kapnak a harminc napon túli beszállítói tartozások rendezésére. Arról nem szól a fáma, hogy mennyi tartozás marad ezek után, de én tartok tőle, hogy nagyjából annyi, mint amennyit rendezni tudnak a 45 milliárdból. Vagy több. Valami nem működik. Vagy működik, de úgy, hogy az nekünk nem jó.



Tudom, Gyurcsány tehet erről is...

...Ugorjunk egyet.

• 2011 – augusztusában – második Orbán -kormány – Szócska Miklós ki- és bejelenti, hogy csaknem egyensúlyi helyzetben van az egészségkassza. Az államtitkár azt is mondta, hogy jelenleg az egészségügy az egyetlen olyan ágazat, amely az államadósság csökkentésében jogszabályalkotással teljesítette a feladatát (bármit jelent is ez). Ugyanekkor, ugyanitt (az önkormányzati egészségügyi napok XV. kongresszusán) ugyanő azt is mondta, hogy akik az államosítás ellen szólalnak fel, azok abban érdekeltek, hogy fenntartsák az átláthatatlan beszállítói érdekrendszert, amely két évtizeden keresztül képtelen volt elérni, hogy központosított közbeszerzésen keresztül vegyék a gyógyszert és az energiát. Ezt a kormány most rendbeteszi (nem pont most, hanem öt évvel ezelőtt) és ebből bér lesz és az emberi erőforrás helyzetének kezelése.
• 2012 – januárjában a Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetsége kongatja a vészharangot. Az infláció és a forint romlása 11 százalékos forrásvesztést jelent az ágazatban. Ezen felül – miután a Fidesz államosította a kórházakat – kiesik az önkormányzatok támogatása, ez további 110 milliárdos veszteséget okoz az intézményeknek. A Szövetség szerint nem fogják tudni az egészségügyben szinten tartani a béreket. Emelni pláne nem tudnak.
• 2012 – március. A kórházak adóssága megközelíti a 70 milliárd forintot. Az egészségügyi államtitkárság ezt cáfolta, szerintük 40-50 milliárd forint lejárt tartozásról lehet szó.
• 2012 – áprilisában a beszállítók nem bírják tovább. A kórházak csak akkor kapnak gyógyszert, ha előre fizetnek.
• 2012 – májusában Matolcsy György bejelenti: Magyarország két évvel ezelőtt a gyógyulás útjára lépett és nincs adósság, az is csökken.
• 2012 – augusztus. Szócska Miklós bejelenti: jövőre lesz béremelés az egészségügyben.
• 2012 – szeptember. A kórházak tartozása megközelítőleg 63 milliárd forint. Szeptemberben. Ezek a lejárt tartozások. Év végére a tartozás elérheti a 150 milliárd forintot.
• 2012 – november, megvan a megoldás. Áder János szerint semmi mással nem pótolható gyógyító erő lakozik a szeretetben.
• 2013 – január. 60 milliárd az adósság, ennek a felére kapnak pénzt a kórházak.
• 2013 – márciusa, ÁSZ vizsgálat. Megállapítás: baj van.
• 2013 – májusában Bende Ildikó fideszes képviselő bejelenti (vagy ki), hogy Gyurcsány-Bajnai tehet az egészségügyben dolgozók alacsony béréről és az elvándorlásról. De a Fidesz mindjárt helyrehozza. Lesz béremelés is.
• 2013 – augusztus. Fidesz: ma adósságrendezés, béremelés és fejlesztés van az egészségügyben.

Folytathatnám, de minek? Most 2016 novembere van. A kórházak adóssága pont annyi, mint volt. Huszonvalahány éve tolja maga előtt az adósságokat a rossz rendszer. Mindig van magyarázat, Ígéret, nagy szavak, visszamutogatás. Megoldás nincs. Már visszamutogatni sincs kire. Hetedik éve egypárti rendszerben működő kormány sehová ne mutogasson...

ITT OLVASHATÓ

ILYEN VOLT A NÉPSZABADSÁG HALÁLA BELÜLRŐL

DIREKT36.HU
Szerző: Fabók Bálint, Pethő András, Szabó András
2016.11.18.

Kormányzati körökből régóta jelezték a Népszabadság munkatársainak, hogy valami történni fog velük, és a kiadón belül is jelentkeztek baljós előjelek. Itt van a lap megszűnésének színfalak mögötti története.

Murányi András érezte, hogy valami nincs rendben. Már több mint egy éve volt a Népszabadság főszerkesztője, és mindig könnyen el tudta érni a kiadó vezérigazgatóját. Október 7-én délután azonban hiába próbálkozott.

Aznap este volt a világbajnoki selejtező meccs Magyarország és Svájc labdarúgó válogatottja között, és Murányi szerette volna elintézni, hogy kicsit kitolják a lap nyomdába adásának határidejét. Így a teljes országos kiadásba is belefért volna a meccsről szóló tudósítás, a plusz idő elérésére azonban szükség lett volna Rónai Balázs vezérigazgató közbenjárására is. Miután Rónai szokásától eltérően nem reagált a hívásokra, Murányi küldött neki egy sms-t 14:43-kor. Leírta benne, hogy miről van szó, mire a vezérigazgató csak annyit válaszolt, hogy „ok”. Továbbra sem érkezett meg azonban az engedély a nyomtatás kitolására, ezért Murányi 16 óra után pár perccel küldött neki egy újabb sms-t. Rónai erre már nem válaszolt, és végül nem is kapott halasztást a szerkesztőség a nyomdába adásra.

Murányi másnap, szombaton reggel értette meg, hogy mi történt. Akkor kapott egy telefonhívást arról, hogy a kiadó felfüggesztette a Népszabadság megjelenését. Kiderült aztán az is, hogy Rónai azért nem volt elérhető, mert ő nem értett egyet ezzel a döntéssel, és már pénteken felállt a vezérigazgatói székből.

A Mediaworks nevet viselő cég a lap veszteséges működésével indokolta a lépést, a szerkesztőség tagjai azonban már akkor is azt hangoztatták, hogy valójában politikai okok állnak a döntés mögött. Ezt a magyarázatot erősítette később az is, hogy a továbbra is számos egyéb lapot kiadó és ezzel komoly piaci befolyással rendelkező Mediaworks azóta egy kormányközeli cég tulajdonába került.

A politikai szál erős jelenlétét mutatták ki a Direkt36 kutatásai is. Az elmúlt egy hónapban közel harminc olyan emberrel beszéltünk, akinek a kiadó egykori vagy jelenlegi munkatársaként, illetve politikai vagy gazdasági szereplőként rálátása volt a Népszabadsággal történtekre. A beszélgetésekből – amelyet többen azzal a feltétellel vállaltak, ha nem írjuk le a nevüket – az rajzolódott ki, hogy a részben saját hibájából is megroggyant lap kormányközeli üzletemberek pozícióharcának és a fideszes médiabirodalom kiépítésének a mellékszereplőjévé vált.

Politikai befolyásra utal emellett az is, hogy míg a kiadó tulajdonosa végig tagadta a dolgozók előtt azt, hogy eladásra készül, addig a szerkesztőség tagjai kormányzati körökből hónapok óta hallottak erről szóló információkat. Volt olyan forrás, aki pár nappal a felfüggesztés előtt külön is figyelmeztette az egyik újságírót, hogy hamarosan valami történni fog a lappal. A konkrétumokról azonban senki nem szólt előre, a szerkesztőséget így teljesen váratlanul érte a Népszabadság hirtelen felfüggesztése, az pedig külön felháborította őket, hogy a kiadó költözésének leple alatt hajtották ezt végre. Ahogy egyik munkatárs fogalmazott, “fogták a fejünket, és beleverték a szarba”...

ITT OLVASHATÓ

A KÜLFÖLDI BEFEKTETŐKRE GYÚR ORBÁN

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Szelestey Lajos
2016.11.18.


Avilág nagy része döbbenettel fogadta Trump győzelmét, de vannak, akik örültek neki, pl. a neonáci görög Arany Hajnal, Orbán Viktor vagy az ultranacionalista francia Nemzeti Front írja Fareed Zakaria, az az újságíró, aki annak idején kitalálta az illiberális demokrácia fogalmát - olvasható a Washington Postban.
Freed Zakaria cikkében rámutat, egyesek azért éljenzik, mert a leendő elnök ellenzi a politikai korrektséget. Mások a magukhoz hasonló erős embert látják benne, aki nem törődik az emberi jogokkal. Ilyen a szír elnök, a Fülöp-szigetek tekintélyelvű államfője, vagy Mozambik első számú vezetője. Az a közös bennük, hogy szerintük rothadt a fennálló világrend és véget kell neki vetni. Európában ezek a körök az unió felszámolásán dolgoznak, illetve nem kérnek a nyugati közösség közös értékeiből és érdekeiből. Szinte valamennyien oroszbarátok, merthogy Moszkva igyekszik aláásni a jelenlegi nemzetközi rendszert. Azt a rendszert, amely 1945 után tiszteletben tartotta a nemzeti szuverenitást, elősegítette a virágzó világkereskedelmet és bátorította az emberi és szabadságjogokat. Ily módon pedig a leghosszabb békeidőszakot eredményezte a nagyhatalmak között, megfejelve az általános gazdasági fellendüléssel, Európa újjászületésével, több száz millió nincstelen anyagi helyzetének javításával, a szabadság elterjedésével. Nincs ok arra, hogy megsemmisítsék az emberi történelem legbékésebb és legtermelékenyebb nemzetközi rendjét.

Financial Times
1. A lap szerint Orbán Viktor a külföldi befektetőket célozta meg, amikor meghirdette a legalacsonyabb vállalati adót az unión belül. A jövő évtől érvényes 9 % jóval kedvezőbb, mint a 2. helyett Írország 12,5 %-a, és azt jelzi, hogy megindult az adóverseny a tagállamok között. Közgazdászok úgy vélik, a magyar döntés főleg a hazai közepes méretű társaságoknak, illetve azoknak a külföldi cégeknek kedvez, amelyek bevétele meghaladja az évi kétmillió eurót. A multik, azon belül főleg a német autógyárak számára - állami támogatások és kedvezmények formájában - már eddig is jócskán lenyomták az adót. Békés Gábor a Közgazdasági Intézettől azt mondja, a lépés – minden európai erőfeszítés ellenére - a nagyobb cégek adóoptimalizálását befolyásolja majd, nem pedig a tényleges üzleti tevékenységüket. Ám várható, hogy a nyugati riválisok panaszt tesznek tisztességtelen adóverseny címén. Merthogy a keleti országok egy csomó támogatást kapnak az EU-n keresztül, ám ezt úgy viszonozzák, hogy alacsonyabb adókkal elcsábítják a vállalkozásokat.
2. Lengyelország úgy látja, hogy az unió minden ellenkezése dacára nyerésre áll az Alkotmánybíróság ellenőrzéséért vívott csatában. A jobboldali-nacionalista kormányt felbátorította a Brexit, illetve Trump sikere, ezért úgy gondolja, hogy ki tudja cselezni a Bizottságot abban az ügyben, amely egyben mutatja, hogy vannak gyenge pontjai az EU-nak a demokratikus normák kikényszerítése kapcsán. Brüsszel ereje a tagállamok támogatásától függ, ám Magyarország megtorpedózna minden szankciót, Németország és más nagy államok viszont attól félnek, hogy ha közbeavatkoznak, csak rontják a viszonyt Varsóval. Juncker már jelezte is, hogy nem lenne sok értelműk a megtorló intézkedéseknek. Ily módon a lengyel vezetés éppen egy hónap múlva alighanem kinevezheti a saját jelöltjeit az Alkotmánybíróságba. Kaczynskiék ugyanakkor azzal vádolják a bizottságot, hogy az túlmegy a jogkörén és lábbal tapossa az ország szuverenitását. A másik oldal ezzel szemben attól fél, hogy a lengyelek lekoppintják az Orbán-féle illeberális demokráciát...

ITT OLVASHATÓ

LESÚJTÓ ADATOK A MAGYAR CIGÁNYSÁG HELYZETÉRŐL

TÉNYTÁR BLOG
Szerző: Ténytár
2016.11.18.

Nagyon elmaradnak a magyar romák az össztársadalom mutatóihoz képest. Ezt az utóbbi időszakban Magyarország roma lakosságának helyzetéről készült jelentések bizonyítják: a romák 80 százalékának legfeljebb általános iskolai végzettsége van, míg az össztársadalomban ez az arány mindössze 20 százalék. Ők teszik ki a regisztrált munkanélküliek 20-30 százalékát, miközben arányuk a teljes lakossághoz mindössze 7 százalék. Még az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára is beismerte, hogy ezek a számok valóban elszomorítóak.

Hová tűnnek a roma gyerekek az iskolákból?

A KSH adatai szerint Magyarországon a 15 és 64 év közötti romák 80 százalékának legfeljebb általános iskolai végzettsége van, ugyan ez az arány a nem romák közt 20 százalék.  Gyakori a korai iskolaelhagyás is: a roma gyerekek 60 százaléka hagyja ott idő előtt az oktatási intézményeket. Ezzel számolva talán nem meglepő, hogy 100-ból mindössze egy roma szerez diplomát. A korábbihoz képest kétszer annyi roma egyetemista van, és ez még mindig csak 1,7 százalékot jelent.

Az Európai Bizottság (EB) áprilisban olyannyira „jónak” értékelte a kormány felzárkóztatási stratégiáját, hogy kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a romákat érintő iskolai szegregáció miatt. Meglehetősen aggályosnak találták, hogy a magyar jogszabályok és igazgatási gyakorlat következtében a roma gyerekek aránytalanul magas számban járnak szellemi fogyatékosoknak szánt iskolákba, és jelentős hányaduk elkülönített oktatásban részesül. A tanulási képességet vizsgáló bizottságok ugyanis túl gyakran sorolják a roma gyerekeket a „sajátos nevelési igényűek” csoportjába, ahonnan külön iskolába, majd külön, kirekesztett helyzetbe kerülnek.

Ugyanakkor az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményének tanácsadó bizottsága szeptemberi jelentésében kitér arra, hogy az utóbbi években történtek intézkedések annak megakadályozására, hogy a roma gyerekeket speciális iskolákban helyezzék el, és ezek eredményeként az iskolás gyerekek között 2,1 százalékról 1,5 százalékra csökkent azok aránya, akiket enyhén értelmi fogyatékosként tartanak számon.

Viszont a Bizottság nem annyira szívleli a magyar köznevelési törvényt, amely az egyházi fenntartóknak kiskapukat nyit a szegregált osztályok indítására. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény ugyan kimondja a szegregáció tilalmát, de van benne egy kivétel, melynek értelmében, kisebbségi vagy vallási alapon létesülhetnek szegregált iskolák, igaz csak akkor, ha a szülők is beleegyeznek.  Így, vagy úgy, de 2004-ben a roma diákok 15 százaléka tanult szegregáltan, 2014-re már 20 százalékuk. Ennek negatív hatása például, hogy az elkülönített oktatás révén a romák nem fognak találkozni nem roma társaikkal, így erősítve a sztereotípiákat maguk és a többségi társadalom felé.

Az Európai Unió alapjogi ügynökségénél azt tartják aggályosnak, hogy 18 évről 16 évre csökkentették a tankötelezettségi korhatárt, így nőt a korai iskolaelhagyók aránya: 50 százalékkal több roma tartozik ebbe a csoportba, mint nem roma. Ez azért olyan nagy probléma, mert a roma gyerekek körében magas az évfolyamismétlők aránya, és sokuknak 16 éves korukig sem sikerül elvégezniük az általános iskola 8. osztályát, ez pedig mondani sem kell, súlyos hátrányba sodorja őket a munkaerőpiacon. Végzettség hiányában egyre jobban ki fognak szorulni a munkaerőpiacról, és közmunka csapdájába kerülnek...

ITT OLVASHATÓ