KÖTŐSZÓ
- EVANGÉLIKUS KÖZÉLETI BLOG
Szerző: KötőSzó / Laborczi Dóra
2016.10.28.
Szél Bernadett, az LMP társelnöke, közszerepléseit tekintve az egyik legaktívabb magyar politikus. Közgazdászként végzett, dolgozott kutatóként, és már tizennégy évvel ezelőtt foglalkozott menekültekkel. Pécsi római katolikus család sarja, mindig nagyon fontos volt számára a kereszténység, de még sosem kérdezték erről. Politikusként sosem kampányolna a vallással és felháborítónak tartja, hogyha mások vallásos emberek érzelmeire hatva próbálnak politikai pozíciót szerezni vagy megtartani. Hívő politikusokat megszólaltató sorozatunk negyedik részében keresztény és zöld értékekről, vallásosságról és a magyarországi zöldpolitika jövőjéről, valamint Ferenc pápáról is beszélgettünk.
Amikor egyeztettünk erről az interjúról, azt mondta, hogy nagyon szívesen vállalja a beszélgetést, mert még sosem kérdezték keresztény hátteréről. Hogyan formálta világlátását ez a hatás? Politikai döntéseiben befolyásolja?
Római katolikus családban nőttem fel, és még úgy jártam hittanra, hogy nem lehetett róla beszélni az iskolában. Édesapámat konkrétan megfenyegették, hogy jobban tenné, ha nem járna templomba, a gyerekei pedig hittanra. De kihúztuk magunkat és mondtuk, hogy mi akkor is megyünk, és vállaltuk mindazt, ami a hitélet gyakorlásával jár. Szóval, én egy ilyen karakán családból származom, ahol mindig kimondtuk, mi az igazság. Bár ez nem volt veszélytelen soha, de hat rám a mai napig: politikusként is mindig kiállok amellett, amit igaznak érzek.
A katolikus egyházfő kiemelt ügye a föld megóvása, a teremtésvédelem. Római katolikus zöldpárti politikusként hogyan értékeli Ferenc pápát?
Ferenc pápa szerintem maga a világosság. Komoly fordulatot hoz, és nemcsak az egyház életébe. Nyilatkozatai arra utalnak, hogy felismerte és pontosan érti, mekkora a probléma és próbálja az erőforrásait a bolygó megmentésére, a béke elérése érdekében is hasznosítani. Fantasztikus, hogy rengetegen figyelnek rá, érzik a karizmáját, a belőle áradó szeretet erejét. Legfőképpen azt tisztelem benne, hogy alázatos és bátor. Ez már önmagában is példaértékű, de azzal, hogy megmutatja mindenkinek, hogy így is lehet, bennünket is arra sarkall, hogy bátrak legyünk és alázatosak.
A pápának szívügye a menekültkérdés is, következetesen kiáll a menekültek, elesettek megsegítésének krisztusi parancsa mellett. Ön a politikai, sőt még a kutatói pályája előtt, 2002-ben programvezető volt a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesületnél. Ez az elköteleződés, civil szerepvállalás fakadhatott keresztény indíttatásból?
A mi családunkban mindig is természetes volt, hogy segítünk a gyengébbeknek. Nekem mindig azt tanították, és számomra ez egyben szakmai és politikai alapérték is, hogy az lehet erős ember, aki segíti a gyengébbet. Aki bántja a gyengébbet, az gyenge ember. Mindig azok a papok, püspökök voltak rám nagy hatással, akiken azt láttam, hogy másokért élnek. Ezért az egyházi és a családi mintát is egyaránt nagyon fontosnak tartom. Ha innen közelítjük meg a dolgokat, akkor polgári értékek tekintetében fideszesebbek vagyunk a fideszeseknél...