Szerző:Kolozsi Ádám
2016.10.12.
Hiába vannak meg formálisan a demokratikus intézmények, a
hatalomváltás szinte lehetetlen, az ellenfél minden eszközzel
megsemmisíthető, ellenzéki erők csak zárványként létezhetnek
Magyarországon – mondta Tölgyessy Péter egy konferencián. A magyar
válság nemzetközi trendbe illeszkedik: a trumpizmus azt mutatja, hogy az
érvelés szokásos szabályai már nem számítanak, csak a mítosz és a
hazugság hatásos. Interjú az orbánizmus és a Kádár-rendszer
hasonlóságairól, és arról, hogy ha a rezsim valamikor bukni fog, magával
fogja rántani a mai ellenzékét.
- Gyurcsány, Vona és az MSZP része a rendszernek, nem a mai ellenzék fogja legyőzni a Fideszt.
- Orbánnak több félnivalója van a civilektől, mint a pártoktól.
- Orbán világbajnok bűnbakképzésben, hatalmi politikájában Mussolinire emlékeztet, és a korszellem irányítójának hiszi magát.
- Az orbánizmus tudatosan épít a kádárizmus hagyományaira, a rezsimnek sikerült elszeretnie a kádári kisembert.
- Nem látni az Orbán-rendszer végét, de ha egy rendszer meginog, váratlanul gyors lehet a bukása.
Sorsszerű a kormány leválthatatlansága, ez nálunk a nemzeti hagyomány?
Egyáltalán nem antropológiai
meghatározottság, hogy a magyarok ilyenek. Mégis, az ország ismétlődő
nekilendülések után valahogyan mindig visszatér a leválthatatlan
főhatalom otthonosságához. Negyedszázaddal 1989 után újra nyakunkon a
leválthatatlan hatalmi szerkezet és a versenyképtelen, államközpontú
gazdaság. Még mindig a Kádár-rendszer?
Jól látszik ez például a jogtudat állapotából (erről itt olvashat bővebben – K. Á.) De a mostani helyzetben legalább ennyire benne van a sokkal régebbi tradíció ereje is. Ugyanakkor a térség többi országában, mi több, a Nyugat magországaiban is elveszíteni látszik 1945 utáni egyensúlyát a világ.
Hódít az irracionalizmus, bomladozik a régi pártok és általában az elitek tekintélye. Mindez egyesül Orbán Viktor rendszerében.A huszadik században nem először az új trend részben nálunk indult meg.
Hány évtizeddel éli túl magát az államszocializmus, meddig lehet Kádárra mutogatni?
A kádári generációk szép lassan mennek ki az életből, a pártjuk is eltűnőben van, de a fiatalabbak a hétköznapokban számos magatartást tovább visznek. A magyar vállalkozók jó része úgy gondolja: nem is igen létezik piaci versenyképesség, a cselezés többet ér. A siker titka inkább az adók elkerülése, az állam lenyúlása és a piaci partnerek kijátszása. Ez a Kádár-korszak mintáinak a továbbélése. A magyar átmenet azzal az abszurd tehertétellel indult, hogy miközben minden statisztika szerint ‘89 előtt folyamatos lecsúszásban voltunk, a magyar családok a kádári évtizedeket felemelkedésként élték meg, hogy az igyekvő és főleg az ügyes emberek boldogulhatnak. Máig szinte ez az egyetlen eredményes boldogulási minta nálunk...
ITT OLVASHATÓ