HUPPA BLOG
Szerző: Sáfrány Péter
2016.08.20.
...Gőgötökre ritkán sziszeg gúnár nyakasságom. Mindenkit megvettek magatokon kívül, milliónyi a lenézettetek. Másokat megvettetek mázsára, megvesztek kilóra, ki-ki ahogy adja.
Hetvenkedő szájhőseitek és katonáitok kitüntetésekkel üzletelnek, egymást elégedetten elismeritek.
Egy párt ifjúsági szervezetének funkcionáriusai, kiváltságosai maradtok megöregedve is. Rossz modorotokból hencegésre futja. Megbeszélést ígértek kapkodó szavakkal, semmi sem lesz belőle soha. Megvárakoztatjátok még a tisztelőiteket is, megmondtok mindent magatokhoz odarendelt beosztottjaitoknak, erre neveltek elvtársaitok.
Csatornáitokból időtlen idők óta, reggeltől estig önelégülten hazudoztok. Egyre kínosabb sosem szűnő vartyogásotok.
Dialógus veletek nincsen. Írásos szerződést véletlenül sem kötnétek. Bűzlik a szátok, a kipárolgásotok szemet csíp és orrot csavar.
Maláriások lesznek köröttetek a kegyeltjeitek.
Mindent magatoknak követeltek, elszívjátok mások elől a levegőt, mindent elnyeltek, gömböcök és pukkantyúk vagytok! Kidurranhatnátok!
Gyalogosan járók nehezen szenvedik pártoskodó pimaszságaitokat, hetyke kivagyiságotok és kihívó viselkedésetek dühöt vált ki a kocsma előtti járdán.
Mára a kacérságotok pucér, kackiás bajuszotok régen lekonyult.
Bár sok tetszetősen hetykét, pörge bajuszos atyafit – akik nem voltak mindenre elég kényesek – a zsebetekben tartotok.
A valóság mégoly homályos tükrében sem illegethetitek már magatokat.
Öregek, betegek és részegek lettünk, a gyerekeink elmenekülnek.
Üresek a házak, leomlanak a tanyák. Minden elenyészik.
Az itt rekedtek fesztiválokon szédelegnek.
Ünnepeltetitek a pusztulást.
Rakéták visítanak, kutyák nyüszítenek.
Tűzijátékoztok.
***
Délcegen lépdelnék a néptelen utcán, leszegve a fejem, hogy dölyfösnek ne mondhassatok. De előre hajolt derékkal csoszogok.
Büszke magyar vagyok! – jelentem alássan, utólagos engedelmetekkel …