Szerző: Molnár Bálint
2016.08.04.
“A pápa esze el van menve – hogy ennyire magyartalanul mondjam, felháborodástól fuldokolva.Hozzátenném, hogy így soha nem írtam, illetve nem írtunk Ferenc pápa konzervatívabb elődjeiről–akár Benedek pápáról, akár II. János Pál pápáról. Mégis: annó mi (Göllner András és jómagam) kaptuk meg az akkori montreáli magyar plébánostól a “keresztényellenes” bélyeget. Merem remélni, hogy a mai magyar katolikus egyházi vezetők végre belátják, hogy milyen gyűlölet mozog a Fideszen belül és, hogy bárki célponttá válhat. Bízom benne, hogy ezt az egyházi vezetés hosszú, Fidesszel történő kollaborációja ellenére is belátja és kellőképpen cselekszik.
Ha jól értem (jól értem!), akkor Ferenc pápa szerint, amikor egy megkeresztelt katolikus gyilkosságot követ el, megöli a barátnőjét vagy az anyósát, az egyenlő azzal, amikor egy muszlim telerakja a testét robbanóanyaggal, és Alah akbar! üvöltéssel felrobbantja magát valami nyilvános helyen, hogy minél több embert pusztítson el. Vagy ha egy muszlim kamionba ül, és belehajt a tömegbe, hogy annyi embert öljön meg, ahányat csak bír.
Ez még akkor is elmebeteg állítás lenne, ha a megkeresztelt katolikus Jézus segíts! üvöltéssel ölné meg a barátnőjét vagy az anyósát. (…)
A pápa vagy egy demens vénember, aki teljességgel alkalmatlan a pápai poszt betöltésére, vagy egy gazember.”
“A Ferenc pápa elleni, egyre élénkülő verbális agresszió (ne szépítsük, csupán az utóbbi napok termése: áruló, elmebeteg, antikrisztus) nem meglepő módon nem ateista vonalról érkezik, éppenséggel katolikusok körei a feladók. (…) Ferenc pápa nem vádolható sablonossággal, kimért, szabálykövető magatartással. Tradicionalizmussal a legkevésbé. Megy, amerre a szíve vezeti, a biztonsági őrök kisgyermekek adogatóivá váltak a közelében, simán beilleszt néhány előre nem tervezett kanyart a hivatalos programok mellé. Nem lehet dobozba zárni, felcímkézni. Tele van meglepetéssel. Aligha tudnánk elképzelni evangéliumibb, Krisztusibb vonást – feltéve, ha olvassuk, értjük és éljük az evangéliumot.ITT OLVASHATÓ
Nem érteni a pápát – teljesen természetes helyzet. Nem egyetérteni a pápával – kivételes esetektől eltekintve nyugodtan megengedhető a kétkedés, főleg, ha értékes válaszokat eredményez a kérdező magatartás. Nyíltan támadni, mocskolni a pápát, a lemondását követelni – ide most számos kacifántos szót tudnék írni, ám a legegyszerűbb határozottan kijelenteni: aki ilyet tesz, nem katolikus. Lehet papírja róla, hogy de, az, járhat akármennyit templomba, betarthat mindenféle szabályokat…”