Szerző: Forgács Erzsébet
2016.12.14.
...Véleményem szerint egy jogszabály nem különféle csoportokra szabva készül, hanem egységesen, egy adott helyzet kezelésére. Azoknak a csoportoknak a helyzetét – mint például a fogyatékkal élő gyermekek – nyilván külön kell szabályozni, az adott törvényen belül. Nem vagyok jogász, ezért a magam szavaival tudom leírni, de remélhetőleg érthetően. Ha jól értem, a feldúlt kommentelő – aki ezek szerint tagja a minket megkereső csoportnak, és a csalódása mértékéből ítélve eddig is ismerte/olvasta a Szalonnát, de nem hívta fel a csoporttársa figyelmét az oldalra – azt veti a szememre, hogy cigánygyűlölő vagyok, aki ráadásul a beteg, sérült gyermekek halálát akarom. Amikor azt írom, hogy igenis, minden szülő oltassa be a gyerekét, akkor azokat a gyermekeket akarom halálra ítélni, akik allergiásak az oltóanyagra. A szakirodalom szerint – nem szerintem, hanem szakemberek szerint – ötmillió gyermekből egy allergiás az oltóanyag valamely összetevőjére, de ezek az esetek soha nem voltak halálosak, oltás okozta anafilaxiás reakciót soha nem jegyzett fel a szakirodalom. Továbbá lehetőség van felmentést kérni az oltási kötelezettség alól, amennyiben annak orvosilag alátámasztott indoka van.
A kommentelő nem tesz mást, mint a kivételekre akarja építeni a rendszert, amihez igazodjon a többség. Holott a szabályokat a többségre kell szabni és a kivételeket azon belül kezelni. És azt gondolom, hogy helye van a pozitív diszkriminációnak.
Azt viszont nem gondolom, hogy túlságosan hasznos egy ügynek, jogvédő, vagy bármilyen csoportnak, ha a végletekig leegyszerűsített gondolatmenet alapján, kizárólag csak a saját perspektíváját toleráló, minden más véleménnyel szemben agresszív gyalázkodással reagáló képviselői vannak. Ez soha, semmilyen ügynek nem tesz jót.
Bárki és bármely ügy mellé odaállunk, ha azt magunk is fontosnak érezzük. Akik ismerik a Szalonna eddigi működését – és nem csak a szavak, de a tettek szintjén is -, valószínűleg különösnek tartják ezt a meglehetősen heves és inkorrekt támadást, ahogy annak tartjuk mi, szerzők is. Normális hangú megkeresésre, megfelelő információk birtokában, a szükséges időt megadva a munkához, odaállunk minden fontos ügy mellé. Biztosan tévedünk, időnként hibázunk, de soha nem is állítottuk, hogy nálunk van a bölcsek köve. A véleményünket mondjuk el minden esetben. Ami nem mindenkinek tetszik, nem is lenne jó, ha mindenkinek tetszene.
Azonban – bár megértem az indulatokat, a kimerültségből és csalódásokból eredő frusztráltságot – kategorikusan visszautasítom a hozzászólásban megfogalmazott vádakat. Egytől egyig. Sajnálom, hogy ennek a cikknek meg kellett születnie, hiszen lenne sokkal fontosabb dolgunk is, mint ilyesmivel tölteni az időt. De szó nélkül hagyni sem lehet. Dolgozunk tovább lelkiismeretünk szerint, mégpedig abban a reményben, hogy sikerül egy pillanatnyi gondolkodásra ösztökélni azokat, akik ütnek minden irányba akkor is, ha éppen a segítő szándékkal kinyújtott kezet találják telibe.
Ahogy eddig, ezután is megírunk minden olyan történetet, amivel megkeresnek minket és úgy érezzük, fontos a nyilvánosság. A közösség véleményét, erejét és összefogását lehet és kell is használni minden esetben, amikor a törvények helytelen, káros alkalmazása veszélyezteti akár egyetlen ember jogait is. De azt is gondoljuk, hogy az indulatból fakadó, kizárólag a saját véleményt helyesnek gondoló vádaskodás nem vezet sehonnan sehová. Akkor sem, ha jó ügyről van szó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.