Szerző: Andrew_s
2016.12.10.
Egyszerűen azért kell, hogy legyen véleménye, mert a katedra körül szinte mindenki érdekelt valamilyen formában. Akár tanárként, akár szülőként, rokonként. Néhányan pedig a napi oktatás irányítójaként. Azonban szinte biztosan nehéz megtalálni azt a pontot, ahol a vélemény artikulálása és a megfelebezhetetlen igazságosztó szerepe közötti mezsgye húzódik. Különösen nehéz lehet ezt a pontot megtalálni akkor, ha a politika szereplőiről van szó. Már csak azért is, mert a politika szereplői azok, akiket okkal lehet felelőssé tenni az oktatáspolitika alakulásáért. Így érthetőnek tűnhet az, amikor a jelen oktatáspolitika szereplői a múltban próbálják a jelen helyzet egyetlen okát megtalálni, és azt tálcán körbekínálni a köpdösőknek. Holott azért, ahogy a jelen oktatás működik, nehéz lenne csak és kizárólag a múltat hibáztatni. Az oktatási intézményrendszer jelen állapotáért a jelen oktatáspolitikája felelős. Beleértve azt is, hogy kik kaphatnak helyet a katedrákon.
Ebből a szempontból az, amikor Lázár a tanárok nyakába varrja a PISA-felmérés kudarcos eredményét, akkor óhatatlanul az Emmi prominenseiről is véleményt mond. Mégpedig igen lesújtót. Mert lehet azt állítani, hogy a jelen pedagógusai a múlt pedagógusképzésének, az elég régóta maradványelvű tanárképzésnek az eredménye, de van egy másik serpenyő is. Az, amiben a tanárok valós, és nem bürokratikus minősítése, illetve a szakmai minősítések eredményének kezelése tartozna. Elismerve, hogy ez egy nagyon kínos, és sokaknak valószínűleg különösen kínos kérdéskör. Jócskán túlmutatva azon, hogy hány oldalas akármiket tud egy tanár feltölteni a neten keresztül. Ahogy azon is, hogy a politikai megbízottként funkcionáló iskolaigazgatónak ki tudja gyorsabban bevinni a kávét, és letolni a nadrágját. Márpedig az Emmi, noha az oktatás alkalmassági problémái évtizedesek, valójában semmit nem tett ezen a téren. Hacsak a kontraszelekció, a kádári reflexek visszahozatalát nem tekintjük valaminek. Kistafírozva a gyermekszegénységgel, ami aligha kedvez a tanításnak.
A másik oldalon, fájdalom, de igaza is van egy kicsit Lázárnak. Ahogy korábban is írtam, ez a PISA-eredmény nem jöhetett volna létre az inkompetens, az iskolát a napi megúszás terepének tekintő tanárok nélkül. Azok nélkül, akik lehet, hogy a központi iránymutatás betartása mentén konstatálják egy tárgy taníthatatlanságát azon a módon, de még kicsiben sem gondolnak ezen változtatni. Holott lehet. A mai középgenerációk pontosan tudhatják, hogy a kádári iskolarendszerben is voltak tanárok, akik egyfajta kettős tantervet alkalmaztak. Felmutatva a tankönyvet, majd elmesélve a világ, attól sokszor független működését. Alkalmasint felvállalva azt is, hogy a szülőkkel is szóba állnak, ha szükséges. Nyilvánvalóan ma is vannak ilyen tanárok. Kell, hogy legyenek, mert különben nem azért nem lenne kivándorlás, mert nincs oka, hanem azért, mert a biorobotképzésből nem kerül ki olyan diák, aki külföldön is esélyes a karrierre. Vagy akár csak egy ösztöndíjra...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.