Szerző: Határátkelő
2016.12.18.
Komoly vihart kavart Magyarországon az iskolások képességeit összegző, nemzetközi teljesítménymérési PISA-program eredménye, és nem azért mert olyan jó lett volna. (Itt olvashattok róla részletesebben.) Ma megnézzük, hogyan látja a helyzetet egy Svédországban élő magyar szülő. Aztán kincset találunk a koszban, végül levonjuk a furgonlakó lét tanulságait.
Kezdjük akkor az oktatással, annál is inkább, mert lassan tényleg érdemes lenne leszámolni azzal a legendával, hogy a magyar oktatási rendszer milyen nagyszerű. Hogyan látja mindezt a Bezzeg a svédek blog szerzője, bandirepublic?
„Eltelt 3 év a legutóbbi felmérés óta. A 2012-es svéd eredményeknek nem örültem annyira, mert a magyar diákok szinte mindenben jobban teljesítettek az OECD-átlag alatti eredményeket elérő svédeknél.
Mostanra a lassan 5 éves lányom gyakorlatilag az összes betűt ismeri, tud számolni, megy az összeadás-kivonás alapszinten és felismeri a számokat. Mindezt úgy, hogy totálisan mellőzik a frontális oktatást az oviban. Nem kell hosszú verseket bemagolnia és nem helyeznek rá nyomást, nincs teljesítménykényszer.
A svédek a legutóbbi felmérés eredményeit látva picit rákapcsoltak, s az eredmények nem maradtak el. Mára semmiben nem teljesítenek az OECD-átlag alatt, és mindhárom területen határozott erősödés figyelhető meg.
Miközben szomorúan látom és hallom ismerősöktől, hogy mi zajlik az otthoni oktatásban és az ezért felelős szak(?)politikában, addig önző módon megnyugtat, hogy legalább a saját gyerekem fényesebb kilátásokkal tekinthet a jövőbe.”
A teljes posztot itt olvashatjátok el...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.