Szerző: Radó Péter
2016.12.11.
Az eddigiekben a magyar PISA eredmények nagyon súlyos romlást magyarázó lehetséges okok hatos listáját kettőre szűkítettem; a teljesítményromlás mögött nagy valószínűséggel az iskolák működésében (minőségében) beálló komoly változások és/vagy oktatáspolitikai beavatkozások magyarázzák. Ettől kezdve azonban az elemzés három nagyon súlyos korlátjával kell számolnunk:
- A 2010 óta követett oktatáspolitikai gyakorlat nem pusztán a tanítás-tanulás minőségének befolyásolására irányuló közvetlen beavatkozás volt, mint amilyen például az osztályzás szöveges értékeléssel való felváltása az első két évfolyamon a 2010 előtti időszakban. Egy szinte mindenre kiterjedő rendszer-átalakítás zajlott le, amely az iskolai szervezeti, szakmai és gazdálkodási autonómia teljes felszámolásával teljesen újraírta az iskolák működési módját. Ráadásul az iskolák külső adminisztratív mikro-menedzselése nem teszi lehetővé a két fennmaradt lehetséges ok szétválasztását.
- Az egyenlőtlenségek eredményekre gyakorolt hatásával kapcsolatos változásokkal szemben a minőségromlás egyes összetevőivel kapcsolatos hatások nem számszerűsíthetőek. Bár a PISA-adatok nemzetközi összehasonlító elemzése rendre tendenciaszerű és rendszerszintű kapcsolatot mutat ki az iskolai autonómia kiterjedtsége és a mért tanulási eredmények között, az egyes autonómiát korlátozó magyarországi intézkedések hatásának elkülönítésére nincs mód.
- Magyarországon ma már gyakorlatilag nincs oktatáspolitikai értékelés és empirikus oktatáskutatás, melynek eredményeire támaszkodhatnánk. Az elmúlt években a gyakorlatba átültetett hatalmas tömegű rendszerszintű oktatáspolitikai beavatkozások egyikének sem történt meg az értékelése. Az iskolák 2013 januárja óta nem kutathatók, az oktatáskutatás erős politikai kontroll alatt működött, annak legfontosabb intézménye pedig éppen most szűnik meg.
Mindezek miatt egyetlen fogódzónk maradt, amely orientálhatja a drasztikus minőségromlás okainak feltárását: a nemzetközi összehasonlító értékelés eredményeinek szembesítése a 2011 óta lebonyolított átfogó rendszer-átalakítás legfontosabb változtatásaival.
Mint azt már jeleztem, noha a tanulási eredmények alakulását elsősorban a pedagógusok tantermi munkájának minősége befolyásolja, az alapkészségek fejlődése nem az egyes pedagógusok, hanem a diákokat tanító összes pedagógus munkájának, végső soron az egész iskola működésének az együttes eredménye. Nemzetközi meta-értékelési eredmények alapján rendelkezünk egy a tanulóikkal kiegyensúlyozottan magas tanulási eredményeket elérni képes iskolák legfontosabb jellemzőit (school effectiveness enhancing factors) tartalmazó listával.1 E jellegzetességek között vannak olyanok, melyek kizárólag a pedagógusok tantermi munkájára vonatkoznak, többségükben azonban vagy az egész intézmény jellemzői, vagy értelmezhetők tantermi és intézményi szinten egyaránt.
Összegyűjtöttem azokat a legfontosabb rendszerszintű változtatásokat, amelyek véleményem szerint hatást gyakoroltak az iskolák tanulási eredményesség szempontjából fontos működési jellegzetességeire...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.