Szerző: DIÓSZEGIHORVÁTHNÓRA
2016.12.30.
Szavakban gazdag év volt 2016 is. Politikusaink időnként elvesztették az agyuk és szájuk közti kapcsolatot, minek köszönhetően majd minden hónapra jutott egy-két felháborító kiszólás, vagy jól kiszámított fenyegetés.
Sorrendet persze kéne állítani egy ilyen év végi összegzésnél, de őszintén szólva nem nagyon lehet. Voltak kis elhajlások, voltak nagyobb botrányok, voltak zsigeri undort kiváltó megmozdulások idén is szép számmal – de az mindben közös, hogy olyan pökhendi, gőgös, nemtörődöm képet festenek a kormányról és holdudvaráról, amelyből csak úgy süt a „tök mindegy, mit mondok, úgy sem tehettek ellene semmit” mentalitás. És ez egyébként így is van – sajnos.
Az idei közbeszédet viszonylag sok dolog tematizálta (például a korrupció, az olimpia, népszavazás, a sajtószabadság lerombolása, tanártüntetések, hogy csak néhányat mondjunk), és a rájuk adott reakciókból tisztán kiviláglik az is, milyen Magyarországot képzel el a jelenlegi kormány.
Például nőgyűlölőt – csak hogy egy egészen konkrét példával kezdjük.
„Vén kurvázott” a szolnoki polgármester a közgyűlésen, Friderikusz Sándor pedig (az egyre erősebben kormányközelivé avanzsáló, de akkor ezt még leplező ATV-n) „ifjúkori hevületben” elkövetett „botlásnak” titulálta Kiss László botrányát, amikor kiderült, hogy évtizedekkel ezelőtt, aktív sportolóként többedmagával megerőszakolt egy lányt.
És mégsem ezek voltak az év legszexistább beszólásai. Egészen decemberig úgy tűnt, hogy Kósa Lajos mászta meg az alpári parasztság Csomolungmáját, amikor szintén a Kiss László-ügyre reagálva azzal védte a védhetetlent, hogy a sportra más szabályok érvényesek, mint a való életre...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.