PARÁNYI FALVAK ZALÁTÓL ZEMPLÉNIG: MÁSFÉL SZÁZ HELYEN 100 FŐ ALATT

HVG ONLINE
Szerző: HVG - KSH
2016.12.17.

Ezrével találhatók beszögelt ajtajú, elhagyott házak Magyarország peremvidékén, ahol sok falu lélekszáma ma már a száz főt sem éri el. Az egyik legkisebb ilyen településen, az 1910-ben még 266 lelkes Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tornabarakonyban ez idő szerint már több mint háromszor annyi ház, illetve lakás található (konkrétan 44), mint ahány helyi lakos (összesen 12 fő) él az Aggtelekhez közeli faluban. Hasonló a képlet pár kilométerrel arrébb, Tornakápolnán is, ott ugyancsak 12 helyi lakosra 34 különálló lakóingatlan jut – derül ki a Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2016 című, friss KSH-kiadványból.

Lélekszámát tekintve a legtöbb „két számjegyű” falu azonban nem a legnagyobb északkelet-magyarországi megyében található, hanem Délnyugat-Dunántúlon: a 245 zalai község közül 41-ben ugyanis legfeljebb pár tucat személy él. A legkisebb, saját képviselő-testülettel bíró, formálisan önálló település maga is zalai illetőségű: az egykor nemesek lakta göcseji Iborfián az összlélekszám pillanatnyilag már csak 9 fő. A törpeközségek között a második legkisebbnek ez idő szerint a borsodi Gagyapáti minősül. A csereháti helységnek éppen egy futballcsapatnyi lakosa van, azaz 11 fő.

A legfeljebb pár tucatnyi lakost felmutatni képes miniatűr települések a területüket tekintve viszont nem is mindig olyan nagyon aprók. A várromjáról nevezetes, 79 lelkes Regéc felségterülete például 2721, az ugyancsak zempléni Nagyhutáé (56 fő) pedig 3506 hektárra terjed ki, ami meghaladja jó pár város – például Balatonföldvár, Balatonfűzfő, Budaörs, Gyál, Hévíz, Kerepes, Pilisvörösvár, Villány, Aszód, Balassagyarmat – közigazgatási területének nagyságát. Szintén nem túl magas a népsűrűség például Somogy megyében a 96 lakosú Kaszón, illetve a 28 lelkes Libickozmán sem, ezek a községek 2248, illetve 2297 hektáros határt tudhatnak magukénak...

ITT OLVASHATÓ