Szerző: CSURGÓ DÉNES
2016.12.31.
Richard Blundell 2015 egyik legtöbbet hivatkozott közgazdásza, akit a Reuters a közgazdasági Nobel-díjra is esélyesnek tartott. A University College London professzora leginkább a jóléti rendszer, a munkaerőpiac és az adórendszer összefüggéseit vizsgálja, tudományos pályafutása mellett a befolyásos Institute for Fiscal Policy nevű londoni agytröszt kutatási vezetője is. Blundell decemberben a Széchenyi István Szakkollégium Munkagazdaságtantól a szakpolitikákig című konferenciájának fő előadója volt, az előadása után pedig arról beszélgettünk vele, hogy hogyan nézne ki egy okos adórendszer, hogy mit kell tennie a jóléti államnak és hogy tényleg túl sok ember jár-e egyetemre.
A konferencia, amin előadott, azzal foglalkozott, hogy hogyan lehet alapos adatokkal megágyazni a kormányzati döntéseknek. Az ön kutatásai hogy kapcsolódnak ehhez a témához?
Én mikroökonómiai közpolitikai elemzéssel foglalkozom, vagyis azt vizsgálom, hogy az egyének vagy családok hogyan hozzák meg a döntéseiket, különösen ami a munkaerőpiacot illeti. Azt elemzem, hogy hogyan döntenek arról, hogy milyen munkát válasszanak, mit tanuljanak és hogy ennek hatására hogyan alakul a keresetük. Emellett pedig azt is vizsgálom, hogy milyen közpolitikai lépésekkel lehet segíteni az embereket, amikor valamilyen nehézséggel kell szembenézniük, elvesztik a munkájukat, megbetegszenek, vagy valami hasonló történik velük.
Ezek nagyon praktikus, gyakorlatias közpolitikai kérdések, de hogy jó válaszokat tudjunk rájuk adni, ahhoz alaposan ki kell elemezni az elérhető adatokat. Ehhez mi leginkább paneladatokat elemzünk, olyan adatsorokat, amelyekben emberek egész életét követik és adatokat gyűjtenek róluk, ebből próbáljuk megérteni, hogy mikor miért hoztak bizonyos döntéseket...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.