NAGYON SOKBA KERÜL AZ ÁLLAMNAK A LEGSZEGÉNYEBBEK ÉRTELMETLEN BŰNTETÉSE

444.HU
Szerző: Roma Sajtóközpont
2016.12.02.

Kinek jó a prizma nélkül kerekezőt, vagy a szemetelőt pénzbírsággal sújtani, adott esetben börtönbe zárni, mintsem arra ítélni, hogy szereljen fel prizmát és mutassa meg, vagy önkéntes munkában szemetet szedjen?

Kinek jó, hogy a szabálysértések ügyintézése sokezer hivatalnok sokezer munkaórájába és ezen felül is rengeteg pénzbe kerül? Az adófizetőknek biztosan nem.

• A szabálysértések azért nem bűncselekmények, mert társadalomra való veszélyességük csekély
• A szabálysértések szankcionálása ezért szerte a világon nem csak pénzbüntetéssel, közérdekű munkával, elzárással történik, hanem „alternatív” büntetési módokkal: figyelmeztetéssel, tájékoztatással, képzésekkel, szociális szolgáltatásokkal
• Ezek a megoldások nem csak célravezetőbbek és emberségesebbek, de olcsóbbak is: a vétségek elkövetői nem kerülnek börtönbe, bűnözők közé, a hivatalok fajsúlyosabb esetekkel foglalkozhatnak, az adófizetők pedig milliókat spórolnak
• A 2012-es új szabálysértési törvény viszont a bűncselekményekhez közelíti e sokkal enyhébb cselekményeket; kriminalizálja az elkövetőket, miközben a megbánást vagy a vétségek jóvátételének lehetőségeit korlátozza.
• A hazai gyakorlat lehetőséget nyújt a hatóságok diszkriminatív fellépésére.

A Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet kutatói, Győrfi Anita és Váradi Balázs legfrissebb, hiánypótló tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a szabálysértési eljárások milyen költségekkel járnak, hány forintba kerülnek az adófizetőknek. Azt találták, hogy a jelenlegi szabályozás során e csekély súlyú kihágások üldözése jelentős összegbe kerül. Kizárólag azokat a tényállásokat vizsgálták, amelyek a leggyakrabban érintenek kiszolgáltatott csoportokat, hajléktalanokat, prostituáltakat és romákat. Megállapításaik ugyanakkor kiterjeszthetők jóformán a teljes szabálysértési körre is.

A romákat leginkább a nem gépjárművel elkövetett közúti közlekedési szabályok megsértése miatt (pl. nincs macskaszem a biciklin), a hajléktalanokat köztisztasági szabálysértések miatt, a szexmunkásokat pedig tiltott prostitúció miatt büntetik gyakran.

Statisztikai adatok elemzése és hivatalnokokkal, rendőrökkel készített interjúk alapján a kutatók azt találták, hogy csupán a három említett tényállás üldözése évente 350-750 millió forintot emészt fel. E költségek minimum felét (de akár 90%-át) az adminisztratív munka (pl. jegyzőkönyvek készítésének többezer munkaórája) és az elzárások magas ára teszi ki.

Ebből a tanulmányból nem derül ki, de a szabálysértés miatt elzárásra ítéltek ellátása sok esetben többe kerül, mint az elkövetett cselekmény büntetési tétele, amit azonban az érintettek gyakran nem tudnak kifizetni, ezért is kell leülniük. Mindebből kiindulva a szankciók visszatartó ereje nem csupán megkérdőjeleződik, de értelmét is veszti. (A Budapest Intézet fogvatartás költségeiről készült tanulmánya itt olvasható)...

ITT OLVASHATÓ