MIT TEGYÜNK, HOGY VÉGRE NE HALJANAK MEG ANNYIAN KÓRHÁZI FERTŐZÉSBEN?

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Nagy Gyöngyi
2016.12.03.

Az elmúlt hetek és hónapok betegbiztonsággal kapcsolatos hírei közül is kiemelkedett az egyik budapesti kórházban talált több napos holttest megdöbbentő esete. Az egészségügyi rendszerrel kapcsolatos, egyébként is romokban lévő bizalmat még jobban aláássa egy ilyen botrány, de legfőképp az, ha nem érkezik rá azonnali, megnyugtató reakció az illetékes hatóságok részéről. Fontos látni, hogy egy-egy intézmény kárhoztatásán túl ezúttal is rendszerszerű problémákkal állunk szemben, ezért a javító szándéknak is rendszerszintű megoldásokban kellene gondolkodnia.

Az egészségügyi rendszer problémáiról szóló sorozatunk korábbi darabja az egészségügyi béremelés és a várólisták összefüggéseiről szólt. Az írás végkövetkeztetése az volt, hogy ma az egészségügyben mindenki veszít. Ennek ellenére bármily kilátástalan minden szereplő helyzete, a rendszer leggyengébb és legfontosabb szereplője egyaránt a beteg. A felvilágosult, tiszteletben tartott, dönteni képes és ezáltal együttműködő beteg.

Csak rá fókuszálva építhető fel sikeresen egy egészségügyi rendszer. Az alábbiakban az elmúlt hetek és hónapok betegbiztonsággal kapcsolatos híreire és ezzel összefüggő problémáira szeretnék reflektálni ennek fényében.

Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője”, a magyar egészségügy napjának, Magyarország legutóbbi egészségügyi programjának névadója nem volt próféta a saját hazájában.

Amikor a kézmosással kapcsolatos megfigyeléseit publikálta, rengeteg támadás érte, kora orvostársadalma elutasította őt. Vívmánya, a kézmosás elterjesztése – és ezzel a gyermekágyi halálozási arányok drasztikus csökkentése – ma már egyik mérföldköve a betegbiztonság, illetve a minőségi egészségügyi ellátás történetének...

ITT OLVASHATÓ