2016. december 12., hétfő

MILYEN ÁLLAPOTBAN VAN A MAGYAR TÁRSADALOM?

TÉNYTÁR BLOG
Szerző: del Toro
2016.12.12.


Azt, hogy milyen „állapotban” van egy társadalom, rendkívül nehéz meghatározni, mivel rengeteg mutatót és mérőszámot kell megvizsgálni hozzá. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kétévente megjelenő adatsora mindenesetre lehetőséget biztosít, hogy összehasonlítsunk egymással egy csomó országot. Mivel ezeket a statisztikákat már több évtizede elkészíti az OECD, nemcsak térben, hanem időben is megvizsgálhatjuk, javult-e, vagy éppen romlott a helyzet egy adott területen. 

A magyar társadalom összképe sajnos nem sok örömre ad okot, rengeteg kritikus terület van, ahol a legrosszabbak között szerepelünk, kezdve az oktatástól, az általános bizalmon át, az egy főre jutó zöldség és gyümölcsfogyasztásig.


Bizalmatlanok vagyunk...

Nagy részben a szocializmus és a 20. század zűrzavaros évtizedei a felelősek, ám tény, hogy a magyar társadalom továbbra is rendkívül bizalmatlan, mind a politikai és intézményrendszerrel szemben, mind pedig önmagával szemben. A bizalmatlanság egyébként az egész közép-kelet európai régióra jellemző. Némi bizalomra ad okot, hogy míg az idősek általában bizalmatlanabbak, addig a fiatalok már valamivel jobban bíznak az intézményrendszerben, illetve egymásban is. Gazdasági oldalról megközelítve, a bizalmatlanság plusz anyagi terhet ró az országra, hiszen az nagymértékben növeli az adminisztrációt és a bürokráciát, valamint egyes pénzügyi szolgáltatások árában is megjelenik.

A politikai rendszerrel szembeni közönyön és bizalmatlanságon rengeteget javíthatna a megfelelő oktatás. Ugyanis itt a bizalmon kívül az is probléma, hogy rengetegen
úgy érzik, egyszerűen nem értenek a politikához. Persze a bizalom növekedéséhez az is kellene, hogy maga a politika nyitottabbá váljon az emberek számára és ne kézi vezérléssel működjön minden felülről. Az „Akarja-e hogy terroristák megerőszakolják a gyerekét?” hangulatú nemzeti konzultáció még mindig nem igazán ad tényleges beleszólást a politikába.

Érdekes adat az is,hogy a magyar lakosság gondolkodásban inkább mutat
hasonlóságot a kelet-európai államokkal, mint például Szlovéniával. A szociológusok kissé értetlenül állnak azelőtt, hogy a Magyarországra jellemző zárt, magába forduló gondolkodásmód nemcsak a nyugati kultúra magpontjától esik messze, hanem az ország társadalmi összetételéből sem következik. Viszont a tradicionális versus racionális gondolkodásban megfelelünk a nyugat-európai trendnek. További jó hír, hogy valamelyest csökkent az öngyilkosságok száma az elmúlt 15- 20 évben, ám Európában még mindig dobogós helyen vagyunk.

Lerobbantak vagyunk egészségügyileg, és nem szeretünk oktatásra költeni

Egy kérdőív szerint a magyarok nagy része, úgy 40 százaléka érzi úgy, hogy egészsége nincs jó állapotban, ezzel az OECD-országok legalsó negyedében helyezkedünk el. Mondjuk, ez nem csoda, mivel a magyarok kimagaslóan sokat isznak alkoholt és dohányoznak, míg gyümölcsöt-zöldséget csupán a társadalom 30 százaléka eszik minden nap, és az utolsók vagyunk a rendszeres testmozgást tekintve is. Ezt pedig már csak tetézi, hogy az egy főre jutó összeg, amit az állam és az emberek egészségügyre költenek, nálunk 550 ezer forintra tehető, míg az OECD-országokban ez átlagosan 1 millió 120 ezer forintra jön ki. Ezek a tényezők nagyban hozzájárulnak, hogy a nyugat- európai országokhoz képest nálunk relatíve alacsony a születéskor várható életkor...


ITT OLVASHATÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.