Szerző: HaFr
2016.12.18.
A párt ereje egyre inkább a politikai verseny korlátozásából származik, amit ők a demokrácia erősödéseként méltatnak, de hát ilyen erővel persze a SZK(b)P és a Szovjetúnió tandemében jött létre eddig a legerősebb demokrácia (érdeklődésünket most arra az időszakra szűkítve, amikor nagyjából mindenkinek választójoga volt). A Fidesz a folyamatos, erősödő versenyszűkítés ellenére csak az összes szavazó plusz-mínusz 25%-ának bírja a rokonszenvét, miközben a pártot nem választók aránya az 50%--ot nyaldossa, ami a legjobb akarattal sem nevezhető az Orbán-kreatúra iránti osztatlan elismerésnek. A Fidesz valóban azon az úton van, hogy a hatalma fenntartását kizárólag egy átfogó demokrácia-ellenes hadműveletnek köszönhesse: a pártrendszeren belüli ellenfelei megvásárlásának vagy hitelességük aláásásának, az állami fékek és egyensúlyok felszámolásának, az ezen kívüli civilek, disszenterek, ellenvélemények nyilvánosságból való kiszorításának (azaz a nyilvánosság intézményei feletti uralomnak), továbbá a tágabb populáció szemérmetlen manipulálásának és az erőforrásaitól való megfosztásának. Mármost aki tud, az érveljen a jelenségek ilyen olvasata ellen, kíváncsi vagyok (egy bizonyos színvonal felett). De aki nem tud, az árulja el, miféle perverz felfogása ez a demokráciának, és mitől járulna ez hozzá a közjóhoz?
Hangsúlyozom, a pőre demokráciáról van szó, még csak nem is a liberális demokráciáról. A demokrácia minimuma, hogy a társadalomnak hatalma van az állam mint saját eszköze felett. Kérdezem a rajongókat, hol ez a hatalom? Miben áll, hogyan vethető latba, mik az eszközei? Miben különbözik ez a népnek egy egypárti rendszerben "élvezett" hatalmától? (Amire persze nem az a válasz, hogy "vinnyogtok, bolsik?", mert akinek egy csöpp esze van, és sikerrel eljutott az általános iskola nyolcadik osztályáig, már tudhatja, hogy bárkiből bolsi lehet egy (kvázi) náci rendszerben, ahogy bárkiből náci egy bolsi rendszerben, mate.)
A Fidesz gyengesége a szűkebben vett demokrácia üzemeltetésére nyilvánvalóan a jó kormányzásra való akarat hiányából, az erkölcsi züllöttségből és a liberális demokrácia általános válságából fakad, amennyiben nem jelent vonzerőt az ilyen parazita rendszerekkel szemben. Az Orbán-rezsim az etnicista demagógia és a (politikai) versenykorlátozás dinamikájában mozog: amikor az első témakészlete már éppen kimerülne, és megindulna a támogatottság eróziója, akkor nemcsak az ellenségképeken erősítenek egyet, de erősödik a jogfosztás és a versenykorlátozás is, amellyel egy-két évig megint stabilizálható a szavazóbázis. Csakhogy e logika akkor működhetne vég nélkül, ha az etnicista demagógia témái és ellenségképei vég nélkül radikalizálhatók lennének, miközben a jogfosztás még eladható a demokrácia erősítéseként. Egyik sincs így, ezért a kettős logika is felbomlóban van...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.