Szerző: CSEH BORBÁLA
2016.12.28.
Mi mennyi?
Tíz.
Gyerekből sok. Gombócból is. Tömegnek nem mondható. Még van tízforintos, nem bankjegy, csak érme, aprópénz.
Száz.
Ez is fémpénz. Már lehet rajta valami ételt venni. Buszjegyre kevés. Újságra is.
Ezer.
A Belvárosban ennyi egy menü. Már be lehet ülni valahová egy kávéra. Lehet rajta egy pólót venni a turkálóban, vagy két pár zoknit újonnan.
Egymillió.
Kb. egyévi kereste kb. 1,5-2 millió honfitársunknak. Aki egy kis faluban közmunkás, annak több, mint három évi – már ha lenne minden hónapban 24 ezer Ft bevétele három éven át folyamatosan. Egy finom zakó ára, amelyet a kukába dobott a kormány külgazdasági- és külügyminisztere, mert meggyűrődőtt a fotelban. Egy jobb hivatalos tárgyalással és dr Beleneki Mitzy általános asszisztenssel egybekötött kiruccanás, a pálmafák alatt.
Tízmillió.
Ezért már egy szerény lakás is akad Pesten, vidéki városban esetleg kétszobás is, faluban házat lehet venni, jó állapotút, szép agy telekkel, csatornázva, benn a gáz, villany, gazdasági épületek, termő kert, betonút. Egy jobb középkategóriás autó. Egy gyerek egyetemi diplomáig való eljuttatásának a nagyobb része. A saját lábán álló svájci egyetemista szemeszterenkénti bekerülési költségének a fele – ’Fontos Zsömle’ szakon. Egy nem különösebben jelentős Kft évi cég-létfenntartási kiadásai. Öt számítógép perifériákkal, eszközökkel egy iskolának, azok nélkül több.
Pesten még százmillió érzékelhető, konkrét összeghez köthető – elsősorban az ingatlanhirdetések alapján. Vidéken a lélektani határ harminc-ötven millió.
A magyar lakosság több, mint harmada számára a pénznek a konkrét túléléshez van köze, nem az összeghez, pláne nem a nagyságrendhez – a pénz kb. 3,5 millió ember számára mint tűnékeny, esetleges csoda létezik, ha bevétel, és ólomsúllyal nehezedő gyötrelem, ha kiadás. Ha tíz, ha akármennyi.
Nincs semmiféle köz-képzet arról, mit jelent százötvenmillió forint, amit a központi kormányköltő, Orbán János Dénes költhet NER-kompatibilis értékelvek gyakorlati megvalósítására, Szőcs Géza atyai támogatása mellett. Ezt az írás akadémiai szintű kormányhűsége kapta, a „Kárpát-medencei Tehetséggondozó NKft. Előretolt Helyőrség Íróakadémia” (ez a neve!) négyszázmlliót kap. Ez már a mesék birodalma éppúgy, mint a stadionok, a lassan 2000 főre duzzadó államtitkári kar költsége, a 3000 milliárdos nyugdíjvagyon, Paks vagy a rezsicsökkentés ára…
A magyar átlagember átlagvagyona 8 milliió FT, ami a lakásában testesül meg. Ez mindene, 26 ezer euró a vagyona. (Lengyelo.: 57,1, Szlovákiában 50,3 Ausztria 85,9 ezer.)
Magyarországon a teljes lakosság 31,1 százalékát, azaz 3 millió 44 ezer embert érintett a relatív jövedelmi szegénység. Ez magyarul azt jelenti: 8 órás tisztességes szakmai felkészültséggel végzett munka mellett is lehet valaki veszélyeztetett a szegénységtől, ha a családban több gyermek és/vagy beteg, ellátásra, gondozásra szoruló öreg van, vidéki faluban élnek, egy kereső van a családban, vagy felrobbant a gázcső, lerobbant az autó, berobbant a nagylány egy gyerekkel, kirobbant a gyárban a leépítés… A legcsekélyebb megszakadás a havi keresményben illetve egy extra kiadás azonnal a társadalmi kirekesztődés kockázatát vetíti előre, hónapokon belül szó szerint az utcára kerülhet bárki...
Gyerekből sok. Gombócból is. Tömegnek nem mondható. Még van tízforintos, nem bankjegy, csak érme, aprópénz.
Száz.
Ez is fémpénz. Már lehet rajta valami ételt venni. Buszjegyre kevés. Újságra is.
Ezer.
A Belvárosban ennyi egy menü. Már be lehet ülni valahová egy kávéra. Lehet rajta egy pólót venni a turkálóban, vagy két pár zoknit újonnan.
Egymillió.
Kb. egyévi kereste kb. 1,5-2 millió honfitársunknak. Aki egy kis faluban közmunkás, annak több, mint három évi – már ha lenne minden hónapban 24 ezer Ft bevétele három éven át folyamatosan. Egy finom zakó ára, amelyet a kukába dobott a kormány külgazdasági- és külügyminisztere, mert meggyűrődőtt a fotelban. Egy jobb hivatalos tárgyalással és dr Beleneki Mitzy általános asszisztenssel egybekötött kiruccanás, a pálmafák alatt.
Tízmillió.
Ezért már egy szerény lakás is akad Pesten, vidéki városban esetleg kétszobás is, faluban házat lehet venni, jó állapotút, szép agy telekkel, csatornázva, benn a gáz, villany, gazdasági épületek, termő kert, betonút. Egy jobb középkategóriás autó. Egy gyerek egyetemi diplomáig való eljuttatásának a nagyobb része. A saját lábán álló svájci egyetemista szemeszterenkénti bekerülési költségének a fele – ’Fontos Zsömle’ szakon. Egy nem különösebben jelentős Kft évi cég-létfenntartási kiadásai. Öt számítógép perifériákkal, eszközökkel egy iskolának, azok nélkül több.
Pesten még százmillió érzékelhető, konkrét összeghez köthető – elsősorban az ingatlanhirdetések alapján. Vidéken a lélektani határ harminc-ötven millió.
A magyar lakosság több, mint harmada számára a pénznek a konkrét túléléshez van köze, nem az összeghez, pláne nem a nagyságrendhez – a pénz kb. 3,5 millió ember számára mint tűnékeny, esetleges csoda létezik, ha bevétel, és ólomsúllyal nehezedő gyötrelem, ha kiadás. Ha tíz, ha akármennyi.
Nincs semmiféle köz-képzet arról, mit jelent százötvenmillió forint, amit a központi kormányköltő, Orbán János Dénes költhet NER-kompatibilis értékelvek gyakorlati megvalósítására, Szőcs Géza atyai támogatása mellett. Ezt az írás akadémiai szintű kormányhűsége kapta, a „Kárpát-medencei Tehetséggondozó NKft. Előretolt Helyőrség Íróakadémia” (ez a neve!) négyszázmlliót kap. Ez már a mesék birodalma éppúgy, mint a stadionok, a lassan 2000 főre duzzadó államtitkári kar költsége, a 3000 milliárdos nyugdíjvagyon, Paks vagy a rezsicsökkentés ára…
A magyar átlagember átlagvagyona 8 milliió FT, ami a lakásában testesül meg. Ez mindene, 26 ezer euró a vagyona. (Lengyelo.: 57,1, Szlovákiában 50,3 Ausztria 85,9 ezer.)
Magyarországon a teljes lakosság 31,1 százalékát, azaz 3 millió 44 ezer embert érintett a relatív jövedelmi szegénység. Ez magyarul azt jelenti: 8 órás tisztességes szakmai felkészültséggel végzett munka mellett is lehet valaki veszélyeztetett a szegénységtől, ha a családban több gyermek és/vagy beteg, ellátásra, gondozásra szoruló öreg van, vidéki faluban élnek, egy kereső van a családban, vagy felrobbant a gázcső, lerobbant az autó, berobbant a nagylány egy gyerekkel, kirobbant a gyárban a leépítés… A legcsekélyebb megszakadás a havi keresményben illetve egy extra kiadás azonnal a társadalmi kirekesztődés kockázatát vetíti előre, hónapokon belül szó szerint az utcára kerülhet bárki...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.