Szerző: Rezeda
2016.12.26.
Most épp azt mondják ezek a betűk, hogy kormányunk Jézus nevében negyvenmilliárd pénzt vont el a rokkantsági, rehabilitációs ellátásoktól, a települési önkormányzatok egyes szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatásától, a támogató szolgáltatásoktól, közösségi ellátásoktól és az utcai szociális munkától.
Az intézkedés dátuma – csakúgy, mint a miniszterelnök úr dolgozószobájára szánt három és félmilliárdról rendelkező – december 22-e. Mindez, ha épp nincs is szoros összefüggésben, jelzés értékű mégis. Azt mutatja, hogy kire nincsen szüksége a munka alapú társadalomnak. A rokkantak már régóta szálka miniszterelnök úr szemében, ők nem testnevelnek minden nap, nem menetelnek nótaszóra, és nem esznek zacskóból építkezések tetején munkásosztály-béli társaikkal.
Élhetetlen banda, annyit is érnek. Egyelőre még nem tereljük drótkerítés mögé őket, mint a hajdani birodalomban, csak kitesszük őket a hegyre, hogy boldoguljanak. Spártában is így ment ez. Humánusak voltak ők is, a közhiedelemmel ellentétben nem hajigálták a kölkeket a mélybe, hanem csupán szelíden a sziklára helyezték a delikvenst, így adva neki jámbor esélyt.
Ha jól belegondolunk, a hülye spártaiak Istent játszottak, amit meg is tehettek az ő korukban, ezer évekkel ezelőtt. Az Olümposzon annyi heverészett közülük, hogy valamelyik csak-csak megszánta a gőgicsélőt, viszont ezeknek, akik ilyen rendelkezéseket hoznak szenvtelenül, állítólag csak egy van. Illetve egy sem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.