Szerző: Zsoolt
2016.12.03.
A magyar letelepedési kötvény és az észt e-residency két nagyon különböző konstrukció, alapjában mégis ugyanaz a cél vezérelte mindkét kezdeményezést. Mindkét EU tagország úgy akart bevételre szert tenni, hogy uniós tagságuk nyújtotta előnyüket ajánlották unión kívüli állampolgároknak (elsősorban üzletembereknek), akik ezeken a konstrukciókon keresztül élhettek az EU által biztosított lehetőségekkel.
A magyar konstrukció 2013-ban indult. Ennek keretében egy öt évre szóló (először 250.000 majd 2015-től..) 300.000 eurós államkötvény megvásárlásával magyarországi letelepedési engedélyhez juthattak unión kívüli állampolgárok, amivel értelemszerűen shengheni vízumhoz és az EU piacait elérni képes vállalkozási lehetőséghez jutottak. A letelepedési kötvényeket az állam által kijelölt cégek értékesíthetik csak, akik a kötvényeket eleve diszkont áron vásárolják meg, míg a tranzakcióért egyszeri díjat (29 és 70 ezer euró közötti összegeket találtam) fizetnek. A kötvények futamidejének lejártával az állam fizeti vissza azok értékét, míg a kötvény vásárlója gyakorlatilag életre szóló letelepedési engedélyhez jut. A konstrukcióban az állam haszna a hitelhez jutás, ami a konstrukció első két évében a piaci árnál olcsóbb hitelfelvételi lehetőséget jelentett, utána azonban már inkább drágábbat. Igazán nagyot a közvetítés jogát megszerző cégek nyertek a konstrukción, akik egyrészt zsebbre tehették az általuk diszkont áron vásárolt kötvények és a vevők által fizetett ár különbségét, másrészt a több tízezer eurós egyszeri tranzakciós díjat. Sajtóértesülések szerint ezeknek a közvetítő cégeknek többsége kormányzati körökhöz köthető offshore hátterű vállalkozás, a nyereségük több tízmilliárdos (egyes becslések szerint százmilliárdot is elérő), forintban számolva. A program keretében eddig valamivel több mint 2700 kötvény megvásárlásával, több mint hétezer külföldi jutott letelepedési engedélyhez Magyarországon, ezek döntő többsége kínai állampolgár volt.
A letelepedési kötvények körüli kommunikációt meglehetősen nehéz volt kihámozni a téma átpolitizáltsága miatt, azonban a legutóbbi fejlemények ismeretében inkább az látszik valószínűleg, hogy lassan kivezetik a programot. A gazdaságossági számítások is inkább ezt vetítik előre, a konstrukció első két évében a magyar állam a piaci árnál kedvezőbb feltételekkel jutott hitelhez, mostanra azonban a konstrukció jó esetben is legfeljebb nullszaldósra jön ki. Azt az elérhető adatok birtokában nem lehet megjósolni, hogy a kötvényprogram keretében az országban letelepedett nyilvánvalóan vagyonos emberek mennyiben fognak hozzájárulni beruházásokkal, cégalapítással vagy pusztán a fogyasztáson keresztül az ország gazdaságához, az azonban önmagában hírértékű, hogy nem ilyen jellegű számítások mentén zajlik a program hazai kommunikációja...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.