KÁBÍTÓSZER

SZÉKELY SZABOLCS (TARSKI) BLOGJA
Szerző: Tarski
2016.12.17.

Tudják azt, hogy mi a neve a legújabb kábítószernek, amit mindenki könnyen megtalálhat az interneten és kedvére fogyaszthatja? A Magyar Idők! Ennek a Valaminek olyan tudatmódosító hatása lehet, hogy a fogyasztása után mindenki rózsaszínben fogja látni a világot és megerősödhet benne az a hit, hogy Magyarország rakéta sebességgel halad a boldog jövő felé, amit kizárólag Nagy Vezérünknek, Orbán Viktornak köszönhetünk. A Valami legújabb kábítószer adagját Tuzson Bencével lefolytatott interjú során fogyaszthatja el az arra érdemesült Olvasó.

Ebben a kábítószer adagban egyebek mellett az újságíró az Alkotmánybíróság egyik döntésére utalt, amelyben a taláros testület az Uniós és a tagállami jog viszonyát próbálta értelmezni a menekültügy kapcsán. Erre a kérdésre Tuzson Bence ezt a választ adta: „Komoly alkotmányjogászok is érveltek azzal, hogy az uniós jog erősebb, mint a nemzeti jog. Most kimondták, nincs így: a nemzeti jog mindig felette áll az uniós jognak.” A valóság persze nem ez, az Alkotmánybíróság nem ezt mondta ki, hanem egészen mást, de azok az Olvasók, akik be vannak lőve a Fideszes kábítószerrel és mellé még a jogban tájékozatlanok is, simán elhiszik az államtitkár szavait. Az alábbiakban azonban nézzük meg azt részletesebben, hogy miről is van szó, és mennyiben van igaza Tuzson Bencének.

A taláros testületnek az alapjogok biztosa a következő kérdést tette fel: „az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdésén alapuló közös hatáskörgyakorlás sérti-e az emberi méltóságot, más alapvető jogot, vagy Magyarország szuverenitását, illetve történeti alkotmányán alapuló önazonosságát.” Itt hosszú jogi agymenések után végeredményben az Alkotmánybíróság csak két kérdésre adott érdemi választ, ha azt annak lehet tekinteni: a szuverenitás és az alkotmányos önazonosság kérdése. Mindkettő komoly politikai filozófiai fogalom, amit azonban mindenki úgy szeret értelmezni, ahogyan azt a politikai érdekei megkívánják. Talán ennek köszönhető az is, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlatilag semmi konkrétat sem mondott ennek értelmezésével kapcsolatban. A határozatukban ugyanis ez olvasható: „Az Alaptörvény Nemzeti Hitvallása, illetve E) cikk (2) bekezdése értelmezése révén, tekintettel az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdésében felhívott nemzetközi szerződések egyike, az EUSz 4. cikk (2) bekezdésére, az Alkotmánybíróság a közös hatáskörgyakorlás két fő korlátját állapítja meg. Egyrészt a közös hatáskörgyakorlás nem sértheti Magyarország szuverenitását (szuverenitáskontroll), másrészt nem járhat az alkotmányos önazonosság sérelmével (identitáskontroll)”. Más szavakkal: ha az Unió és a konkrét tagállam egy hatáskört, mint például a menekültügy kezelése, közösen gyakorol, akkor az Unió nem sértheti meg a tagállam „szuverenitását” és az alkotmányos önazonosságát. Nesze semmi fogd meg jól. Miért állítom én ez utóbbit?

ITT OLVASHATÓ