JÖN A VILÁGPOLITIKA REALISTA FORDULATA

DANUBE INSTITUTE BLOG
Szerző: Danube Instiute
2016.12.21.

A politika világa még a legszilárdabb alapokon nyugvó rendszerek esetében is egyre irányíthatatlanabbá és kiszámíthatatlanabbá kezd válni. Az új világrendben az amerikai külpolitika irányvonalának alapvető megváltoztatására volna szükség, a posztkommunista hatalmak regionális törekvéseinek elismerése mellett, írja Stephen H. Balch a The American Conservative oldalán megjelent terjedelmes elemzésében.

A nyugati típusú modern állammodell a korai modern időkben, kegyetlen vallásháborúk közepette alakult ki fokozatosan. A számos konfliktus lehetővé tette a társadalmi és katonai központosítást az állam számára, miközben előmozdították a szuverenitás és a nemzetközi jog újításnak számító elméleti absztrakcióit. A cikk szerint az 1648-as vesztfáliai béke az államhatalom növekedését és a merkantilizmus előretörését eredményező diplomáciai rendszert hozott létre. A háborúk viszonylagosan korlátok közé lettek szorítva, miközben az államok közötti szövetségek egyensúlyt hoztak létre a kontinensen.

Balch vélekedése szerint ennek az európai konstrukciónak a 23 évi háborúzást okozó francia forradalom vetett véget. Az elkövetkezendő száz esztendő rendkívül különbözött az azt megelőző korszaktól: alkotmányos államok jöttek létre, rutinszerűvé vált a tömeges részvétel, a prosperitás túlszárnyalt minden korábbi képzeletet. A 19. századot végigkísérő forradalmi megmozdulások nem rendezték át alapvetően a hatalmi viszonyokat: a vezető elitek konferenciák, illetve két- vagy többoldalú megállapodások révén a békét fenntartva birtokukban tudták tartani pozícióikat. Azonban az 1914-ben kitört, nacionalizmustól túlfűtött Nagy Háború lesöpörte az asztalról az európai status quót. Az ezt követő versailles-i béke és az új körülményekre lassan reagáló diplomácia egy következő, hatalmasabb tűzvészt eredményezett: elpusztítva az egyik legádázabb „démont” és felemelve a fél világra kiterjedő hatalommal rendelkező másik rossz szellemet.

A szerző szerint „korunk alapvető jellemvonása az alacsony ideológiai hőfok”. A posztkommunista Oroszország és Kína a nemzeti és regionális célok érdekében felhagytak a globális szintű törekvésekkel. Az Egyesült Államok és szövetségesei, legyőzvén a kommunizmust, elvarratlan szálakkal találja szemben magát, megfosztva a külpolitikai konszenzustól. A kínai ambícióktól tartó Japán mellett India, miközben képes volna globális szerep elérésére, a saját térségén kívüli törekvéseit helyezi előtérbe, állítja Balch...

ITT OLVASHATÓ