Szerző: PuPu
2016.12.09.
Szélmalmokat nem támadott, Dulcineája se volt, semmi botrány, semmi helikopter, a lakása se tágult, mint a világegyetem.
Ahogy az a jó horgászhoz illik, csendes, békés, nyugodt egyéniség volt, ha halhoz hasonlítanánk, semmiképpen nem lenne harcsa, de még fürge mozgású csuka sem, inkább hasonlítana egy pontyhoz, mely csendesen turkál a horgásztó iszapjában.
Természetes ellensége nem volt, ahhoz már nagyra hízott, ő sem volt egy agresszív alkat, alapvetően konfliktuskerülő konformista volt.
Belesimult Orbán falanszterébe úgy, hogy megőrzött valamit az államfői poszt tekintélyéből, nem lett belőle Orbán cselédje, de ellenfele sem.
"A szürke ötven árnyalata" című film címének ő lehetett az ihletője.
Kérdezz meg bárkit, mi jut eszébe róla, és ne csodálkozz, ha a bajszát emlegetik, ő a második hajdú Hajdú vármegyében, csak neki még a bajsza is bánatosan lóg...
És - sajtóhírek szerint - nem akar újabb ciklust vállalni, óvatos duhaj.
Nem akar a "Talpuk alatt fütyül a szél" címének ihletője sem lenni, ő csak nyugodtan akar élni, üldögélni a vízparton, belógatni a kukacát a vízbe és várni a potykát.
Szerintem utálja ezt az egész vircsaftot, Orbán agresszivitását nemkülönben, de már nincs menekvés, hiszen neki is el kellett követnie azt a politikai gyilkosságot, mely megbízhatóvá tette a maffia számára, az ő áldozatát Györgyi Kálmánnak hívták.
Így hát most balra el, majd talál neki Vityka valamilyen szépenhangzó funkciót, anyagi problémái nem lesznek.
Ha nem is tudja otthagyni a maffiát, de legalább az első vonalból kivonja magát.
Ezzel megteremti a saját biztonságának előfeltételeit, hiszen a mindenkori államfő tradicionálisan népszerű, szerintem, ha Liba Leontint választanák a posztra, ő is vezetné a népszerűségi listát...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.