- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Föld S. Péter
2016.12.25.
– Miniszterelnök úr, nehéz időszak áll mögöttünk és előttünk. Meg amiben most vagyunk, az sem könnyű. Ilyen körülmények között, amikor mindenki ellenünk van, a kormány, és személy szerint Ön, hogyan védi meg a magyar embereket?
– Kedves barátaim, magyarok. Becsaptalak benneteket. Hazudtam nektek. Tudom, hogy egy ideje tudjátok ezt, de még magatoknak sem mertétek bevallani.
– Miniszterelnök úr, már elnézést, itt valami félreértés…
– Nincs félreértés, ne szakítson félbe! Hazudtam éjjel, hazudtam nappal, hazudtam minden hullámhosszon. Rendet, demokráciát, jogbiztonságot ígértem a magyar embereknek. Minőségi oktatást és javuló egészségügyet, erős és nemzetközi tekintélynek örvendő országot. Olcsóbb államot, kevesebb korrupciót…
– De…
– Ha megengedi, folytatnám: kevesebb korrupciót, tisztességesebb közéletet ígértem. Hazugság volt minden, előre megfontolt szándékkal, készakarva becsaptam a magyar embereket.
– Miniszterelnök úr, Önök megvédték a nyugdíjasokat, megvédték a devizahiteleseket, megvédtek mindenkit. Kipaterolták a Nemzetközi Valutaalapot, szabadságharcot folytattak a bankok ellen, hadat üzentek a munkanélküliségnek és az államadósságnak. Megvédték a magyar embereket a migránsoktól. Miniszterelnök úr, nem találok rá jobb kifejezést, Önök egyszerűen értünk vannak.
– Nem tárgyaltunk, nem egyeztettünk senkivel. Sem szakszervezetekkel, sem a munkavállalókkal, sem a bankokkal – senkivel. Azt hittük, hogy mi nélkülük is okosak vagyunk. Hogy nálunk van a Bölcsek Köve, mert mi tudjuk a tutit.
– Akkor, ha lehetne, a külpolitikai sikereinkről néhány gondolatot…
– Köszönöm, hogy megemlíti. Sikerült szinte minden korábbi barátunkkal összeveszni. Nagy elszigeteltségnek örvendünk a világban, senki nem áll szóba velünk, mintha leprások lennénk, úgy kezelnek minket.
– Miniszterelnök úr, ha az olcsóbb államról mondana valamit…
– Saját embereinket, rokonainkat és pártkatonákat ültettük a jól fizető, bizalmi posztokra. Először egy bohócot neveztünk ki köztársasági elnöknek, aki az én bábomként leste a parancsaimat, utána egy horgászt. Becsaptunk mindenkit, mert nemhogy olcsóbb, de kifejezetten drágább lett az állam. Elnézést kérek ezért a magyar emberektől.
– Miniszterelnök úr, Önök elkezdték feltárni a múlt bűneit…
– Szemfényvesztés, ami zajlik. Nem tártunk fel mi semmit, boszorkányüldözést folytattunk és folytatunk a mai napig. Azt hittük, hogy ezzel elterelhetjük az emberek figyelmét a napi gondjaikról. És arról, hogy az ígéreteinkből jóformán semmi sem teljesült.
– Végezetül, ha mondana valamit a nemzet felemelkedéséről…
– Már nem bírom tovább ezt az állandó szorítást. Hogy permanens hazugságban éljek, hogy soha ne legyen egy őszinte pillanatom. Van, akinek ez megy, és álmából felébredve, csukott szemmel is képes hazudni. Számomra ez nem ilyen egyszerű, engem, bevallom, fáraszt és kikészít az ilyen. Ezért gondoltam, hogy elmondok most mindent őszintén. Bocsánat Magyarország, bocsánat magyarok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.