Szerző: Balavány György
2016.12.24.
Persze, az ember azt kérdi, miért nem nyilvánítja ki Jézus a dühét is? Nem látja a szegények pénzén luxusautókban parádézó püspököt, a hatalomhoz törleszkedő hivatásos hazudozókat, az evangéliumot kurzussá lefokozó istentelenek gyülekezetét?
Hárman álltak a ködben, egymáshoz egészen közel: Dietrich, a százados és a bitó. Hűvös reggel volt. Dietrich egy darabig nézte a távolabb, mozdulatlanul várakozó katonák homályos sorfalát, aztán levette szemüvegét és átadta a századosnak, remegő kézzel.
– Fél, Bonhoeffer doktor? – kérdezte a százados. Nem volt a hangjában gúny, csak érdeklődés.
– Nem – felelte a teológus. – Fázom.
Véres advent, fekete karácsony
Az egyre gyorsuló év végi hajtásban, a színes karácsonyfaizzó-giccsparádéban, az utakon, a havas esőben, a facebookos tülekedésben, a jókívánság-tenger csapkodó hullámai közt kiszenvedett egy rég ostromlott város, kisgyerekeket láttunk terítéken, romok közt ordítva botladozó apát, asszonyokat, akik öngyilkosok lettek, mielőtt a katonák rájuk találnak és megerőszakolják őket, de közben elfogyott a milkás szaloncukor, dugó volt az M7-esen, és embertömegbe hajtott a kamion, ami a terror újabb leleménye; saját biztonsági embere lőtte hátba a nagykövetet, közepes hatótávolságú fegyverek települtek az európai határokra, viszont akciós lett az afrikai harcsa.
Vér fröccsent az adventre és fekete karácsony következett rá, viszont – felteszem – az olvasók zöme, velem együtt, még bebújhat az otthoni kuckójába egy kis meghittségre, nem kell fáznia és éheznie sem, nem kell óbégatva siratnia a gránáttól szétmarcangolt kedveseit, tehát lamentálhat, hogy migráns volt-e az elkövető, meg posztolhat róla, hogy ki a hibás, az oroszok, az amcsik, a Fidesz, vagy a muzulmánok – töprenghet, hogy ki az, aki nélkül jobb lenne a világ. Mert a világ rossz, és ha így megy tovább, és mitől menne másként, el fog pusztulni.
Miközben ugye, de tényleg, hol van az Isten?
Megkeresztelt pogány ünnep ide, utólagos naptáralkotás oda: a nyugati, szekuláris világ hivatalos időszámítása egy olyan dátumra épül, amikor – a hagyomány szerint – az Isten emberré lett, és felsírt egy palesztinai faluban. Ehhez a dátumhoz tartja magát hívő és ateista, más dátumot az okkult vagy materialista diktatúrák sem vezettek be, inkább megünnepelték a maguk módján a karácsonyt, ahogy megünnepeljük a magunk módján mi is. Persze, a jókívánságok közt már ritkább az „áldott”, inkább „kellemes”, meg „békés” karácsonyt kívánunk egymásnak. Nem hiszünk Jézusban, de azért az órát hozzá igazítjuk. Meg az életet, és a beszédet, hol szépen, hol csúnyán...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.