Szerző: PuPu
2016.12.22.
Hogy valami kellemes hírt is mondjak kedves olvasóimnak, ez lesz 2016-ban az utolsó olyan posztom, amelyik belpolitikával foglalkozik, ezen csak az változtathat, ha megmerénylik a Vezért, vagy piréz migráncsok megtámadják a Szent Kerítést Röszkénél, és átmenetileg fel kell függesztenünk Vezérünk legyőzhetetlenségéről vallott hivatalos nézeteinket.
Most se lenne semmi baj, ha a Párt Ökle nem a főváros utcáin parádézna páncélozott harcjárműveivel, így védve meg a magyarokat a késsel-villával, kanálgéppel támadó szír migráncsoktól, símaszkban.
Meggyőző népek, jó vérkeveredés, a kedves Papa Darth Vader, a kedves Mama meg Jeanne.d'Arc - csak a szemei villognak ki a lyukon!
Szépek ezek a TEK-Trabantok is, de nem kellene elfelejteni, hogy egy ilyenből szállt ki elegánsan a Ceausescu-házaspár is annak idején, másrészt meg, hogy vannak helyzetek, melyekben a legerősebb, Oxford-blue Hammerite-festék se fog össze egy ilyen csotrogányt.
Meg aztán neves írók is foglalkoztak már az utasaik megtestesítette problémával, például róluk írta Jókai Mór is népszerű regényét, Moldova meg Az elbocsátott légió című művét.
Kadhafit még női testőrök is őrizték, mégsem őket erőszakolták meg legyőzőik, hanem főnöküket - ők addigra már messze jártak...
Aggódom ezért a Mi Vezérünkért is, mi lesz vele adott esetben, hiszen olyan szép ember...
Viccesek, de egyben idegesítőek is ezek a daliák a belvárosban, az ember hirtelen nem is tudja eldönteni, hogy kit is akarnak ijesztgetni, minket, vagy a migránsokat, akiknek egy ilyen harcjármű Szíriában és Afganisztánban olyan, mint magyar óvodában a lábbalhajtós műanyag motor.
Persze félre az ábrándokkal, ezek a gépek még a képen láthatónál is rozsdásabbak lesznek, mire itt az ellenzék összeszedi magát, a helyzet éppen úgy néz ki mintha erőnek erejével el akarnák kerülni a választási győzelmet.
Ennek érdekében az összes eddigi hülyeségeiket megismétlik, de újakkal is előrukkolnak, ezek közül is kiemelkedő Botka bejelentkezése az demokratikus ellenzék miniszterelnök-jelölti posztjára.
A szegedi polgármester aktivizálta magát, ami messze nem azt jelenti, hogy hirtelen, ledobva álöltözetét a rongyok alól a demokraták Disznóölő Szent György lovagja bukkant volna elő napsugártól ragyogó páncéljában, ó nem.
Ő feltételeket is szabott, méghozzá hármat, mint a mesebeli kívánságok szoktak lenni.
Első feltétele egy közös ellenzéki lista, melyet pártja éppen most fúr meg, mint Búvár Kund a libákat, vagy miket is a Dunán.
Éppen most hirdetik meg ugyanis a szocialisták jelölt-listáját, annak utána, hogy előzetesen megegyeztek abban, hogy Botka első kívánságát teljesítik, még mielőtt kimondta volna.
Persze ebbe a vonulatba szépen belesimul az ő bejelentkezése is, hiszen miniszterelnök-jelöltnek is konszenzusos személyt kellene állítani, és egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy a szocialisták örök reménységét szívesen támogatnák a többiek.
Az ő elhatározása érthető, hiszen ha veszít is, a következő önkormányzati választáson már olyan politikusként tudja eladni magát a szegedieknek, mint aki alkalmas lett volna akár az ország irányítására is, de hát a túlerővel folytatott harcban elesett.
Botka biztonsági játékos, ő az, aki az üres kapura sem rúgja rá a labdát, inkább legurítja másnak, lője az a kapu fölé.
Mostani lelkesedését leginkább az elnémethmiklósosodástól való aggodalom motiválhatta, így próbálja bizonyítani hogy bátor, de csak azt bizonyítja, hogy kutyaütő politikus...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.