Szerző: Kata
2016.12.19.
Nem is olyan régen olvashattatok Kata kalandjairól, aki egy első ránézésre nem túl bonyolult dolgot szeretett volna: bankszámlát nyitni Angliában. Ebből aztán egészen komoly kálvária alakult ki, ám örömmel jelenthetem, ez mostanra véget ért. Hogy miként – na, ezt olvashatjátok el az alábbiakban!
„Aki olvasta az előző részt, már kellőképpen felhúzta magát az angliai bankok packázásán. De bizonyára mindannyian arra vágyunk, hogy a történetnek boldog végkifejlete legyen. Lássuk!
Ezt egy bank sem gondolhatja komolyan az EU-ban?
A bankos hajcihőm október 3-ával kezdődött, amikor is aláírtam az egyik legnagyobb banknál a folyószámla nyitásához szükséges dokumentumokat, majd lefagyott a rendszer, tehát nem kaptam azonnal bankszámla számot.
Sok telefonálgatás után – mert ez az ország a telefonálgatásokról szól, bármit is akarjon intézni az ember – eljutottunk addig, hogy már a saját fiókom szóba állt velem, s kérték a szüleim nevét, majd édesanyám politikai pályafutása miatt további biztonsági ellenőrzést rendeltek el. WTF?
Azon nyomban elmagyaráztam nekik, hogy édesanyám csak VOLT politikus, már nyugdíjas. Erre érkezett a válasz, hogy a további kérdéseiket kiküldték nekem postán. Ekkor Anglia déli részén voltam, ők pedig Cambridge-be postázták a levelemet. Semmi gond, majd a barátaim felhívnak, ha megjött.
Érkezik a hívás, lefotózzák a 4 A/4-es oldalt. Elolvasom… fortyogok a dühtől. Hogy miért? A levél ezt tartalmazta többek között „továbbá kérjük, küldje meg az elmúlt 1 évében keletkezett fizetési bérszámfejtéséről (= itt payslip) szóló dokumentumok másolatát; ha ezek idegen nyelven – az angolhoz képest – íródtak, akkor kérjük, fordíttassa le egy fordító irodával, s annak másolatát küldje el részünkre…”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.