Szerző: Spectra
2016.12.08.
Hatályon kívül helyeztetné az elsőfokú ítéletet a fellebbviteli főügyészség Hagyó Miklósék ügyében másodfokon, és azt szeretné, hogy a bíróság rendeljen el új eljárást.
Egyetértünk. Bőven lenne mit újravizsgálni - különösen a nyomozás igencsak megkérdőjelezhető módszereit. A bírósági tárgyaláson a vádlottak és a tanúk sorra vallottak arról, hogy az ügy nyomozati szakaszában kényszervallatásnak vetették alá őket.
Az ügyészség persze a védelmi fellebbezéseket egyetlen vádlott esetében sem ítéli alaposnak. A BKV két korábbi vezérigazgatója, valamint más korábbi felső vezetők esetében a kiszabott büntetés súlyosítását, míg Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettes és több vádlott-társa esetében a tényállás megalapozatlansága és a “törvénysértően enyhe” elsőfokú ítélet miatt indítványoztak új eljárást.
Nem biztos azonban, hogy az ügyészség számára kedvező döntés születik, ha új eljárás indul az ügyben. Dr. Kádár Éva Jogi Fórumon megjelent írása részletesen bemutatja a kényszervallatások gyanúját a BKV-ügyben. A vádlottak és tanúk vallomásai megdöbbentő körülményekről árulkodnak:
- “Mesterházy Ernő bírósági vallomásában a nyomozók által alkalmazott lélektani nyomásgyakorlásról beszélt, amely szerint folyamatosan nyilvánvalóvá tették: amennyiben Hagyóra és Demszky Gáborra terhelő vallomást tenne, úgy véget érhetne fogva tartása, és ügyét kedvezőbben bírálnák el.
- A bírósági eljárás során a szó szoros értelmében vett kényszervallatás kérdése először 2012. szeptember 25-én merült fel, amikor Antal Attila bírósági vallomásában feltárta, hogy milyen módon vették rá a nyomozati szakaszban arra, hogy Hagyóra terhelő vallomást tegyen. Másnap a KNyF sajtótájékoztatón utasította vissza a vádakat, és hamis vád miatti feljelentést helyezett kilátásba Antallal, és a többi vádlottal szemben is arra az esetre, ha ők is Antaléhoz hasonló vallomást tennének.
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.