AZ ELVESZETT KARÁCSONY

GÉPNARANCS 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Bellér Ágnes
2016.12.22.

Unalomig ismert a mondás, hogy a karácsony a szeretet ünnepe – tehát az év 365 napjából legalább hármat azzal kell eltölteniük az embereknek, hogy szeretik egymást. Csakhogy ez nem így van… a három nap alighanem nagyon megerőltető a számukra.

Rendhagyó ez az írás, amennyiben könnyesen szép, érzelmektől átitatott mondatokra vágyik a kedves olvasó. Helyette tényeket kap, és persze érzelmeket is, csak éppen nem azokat, amelyeket már unalomig ismer. És ezek nem vadonatúj felfedezések, hanem az eltelt évek hozománya, az embereket körülvevő hazugság-gyűrűk, a megalkuvások sorozata, a kilátástalanság érzete rakta egymásra gonoszul építőköveit, és alakította ki azt a falat, amelyen egyre nehezebb áttörni.

Azt mondják, várni valakire, aki nem jön, álmodni tét nélkül, dolgozni az elismerés hiányával – a három dolog, amibe az ember belehal. Manapság elég ebből egy is. Előbb a lélek pusztul el, aztán következik a többi.

A szeretet ünnepén, a fények, a fenyőillat, és a csengőszók idején pedig időtlen fáradtság lesz az úr – és mindenki meglepődik, milyen sokba kerül ez. Azt olvasom, hogy még soha ennyit nem költöttek a magyarok ajándékokra, mint az idén. A milliárdok csak úgy kiröppentek a pénztárcákból a plázákban, s mi mást jelenthetne mindez, mint hogy dübörög a gazdaság.

Aligha. Vannak, akiknek nem jelent gondot gyémánt nyakéket venni a kedvesnek, vagy világ körüli útra vinni, mások erőn felül költekeznek, mert lelkiismeret-furdalásuk van a miatt a 362 nap miatt, amikor nem volt bennük szeretet. Szürke reggelekkel ébredtek, és sötét estékkel tértek nyugovóra. A statisztikák szerint férj a feleséggel, szülő a gyerekekkel naponta mindössze 20 percet beszélgetett. Tőmondatokban.

Megint mások nem tudnak ajándékot venni, mert egyszerűen nem telik rá. Számukra a karácsony három napja nem más, mint három újabb kihívás – a túlélésre.

A szegénység szó ma már nem kedvelt kifejezés, helyette rászorultakat emleget a kormány. Nemrég felrobbantotta a netet Alex levele, aki a Jézuskának írt, s nem kért mást, csak meleget, s talán egy pohár tejet, vajat a kenyérre. Megdöbbentő volt a reagálás. Az a sötét gyűlölet, amivel elhárították maguktól az emberek a szegénységet. Tudni vélték, hogy a levelet nem is egy kisfiú írta, diktálták neki, adományokban reménykedve… Mások viszont elküldték az alapítványnak a kormány nagylelkű 10 ezer forintos Erzsébet utalványát, vagy pénzt utaltak át. Mindkét dolog necces – a gyűlölködés és az adományozás is az ember lelkiismeretét szolgálja megnyugtatni. Az egyik esetben hárítok, a másikban szégyellem magam...

ITT OLVASHATÓ