AZ ASSZONYGYILKOS JOE TALÁLKOZÁSA JIMI HENDRIXSZEL

SZÍNEK ÉS FOLTOK BLOG
Szerző: Göbölyös N. László
2016.12.16.

Hitték néger fegyencballadának, szerzőként mégis egy amerikai fehér muzsikus, Billy Roberts védette le. 1966-ban először egy másik fehér amerikai, Tim Rose vitte sikerre, de a dal világkarrierjét mégis annak a kislemeznek köszönheti, amit egy Angliába "emigrált" seattle-i fekete-indián muzsikus vett fel helyi bandájával éppen 50 évvel ezelőtt.

Az együttes a The Jimi Hendrix Experience volt, a dal pedig a Hey Joe. Egy alig öt akkordból álló dalról van szó, egy egyszerű féltékenységi drámáról, párbeszédes formában elbeszélve: Joe lelövi asszonyát, aki mással hál, majd kereket old Mexikó felé, és biztos abban, hogy soha nem kerül hóhérkézre. Hendrix nemcsak Roberts "eredeti" szövegét alakította át még keményebbé, hanem a dalt is alaposan "kilyuggatta" szaggatott gitár-tüzelésével. Bár itt még nem használta azokat a szédületes technikai trükköket, és hangeffekteket, amelyekről elhíresült, a melódia- és ritmushagyományoknak fittyet hányó szóló már előre jelezte: újkorszak kezdődik a rock-gitár történetében.

De nem csak Jimit érdemes megemlíteni e négyperces kis mérföldkő kapcsán, hanem Noel Redding alattomosan lopakodó basszus-futamát, és Mitch Mitchell egyre elkeseredettebb pörgetéseit is. A két angol zenész ekkor még tökéletes összhangban volt Jimivel, és a következő két évben együtt készítették el a rock olyan alapmű LP-it, mint az Are You Experienced?-et, az Axis: Bold As Love-ot, és dupla Electric Ladyland-et, a hendrixi életmű esszenciáját. Ennek hihetetlen összetettsége és Jiminek a tökéletes hangzásra való törekvése azonban már túlnőtt azon, amit társai elviseltek, és az Experience-nek vége lett. Igaz, Mitchell később visszatért és Hendrix hű társa maradt annak haláláig...

ITT OLVASHATÓ