AUSZTRIA MEGMUTATTA, HOGY MEG LEHET NYERNI A HARCOT A POPULIZMUS ELLEN - KÜLFÖLDI LAPSZEMLE

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Szelestey Lajos
2016.12.07.

A német kancellár példája azt mutatja, hogy a jó szándékból nem mindig következik jó politika - írja a Washington Post. Merthogy a kancellár befogadta ugyan tavaly ősszel a menekülteket, ám a terv nem vált be, hiszen elégedetlenséget váltott ki, hogy mennyibe kerül, előfordultak szociális súrlódások, nem beszélve a tömegek beáramlását kísérő nemi erőszakról, gyilkosságról, sőt terrorizmusról.

A kormányfő népszerűsége zuhant, megerősödtek a szélsőséges pártok - írja a lap. Ma már ő is azt mondja, hogy el kell kerülni az egy évvel ezelőtti helyzet megismétlődését. Megígérte, hogy sokakat hazaküldenek a befogadottak közül, és jelezte, hogy nem alakulhat ki párhuzamos társadalom. Vagyis átvette a populista jobboldal témáinak egy részét, hogy megbékítse a választókat, akiknek a 40 %-a egyetért a kijelentéssel, hogy az iszlám aláássa a társadalmat. Hogy megerősítse saját pozícióit, Merkel szörnyű szövetséget kötött Erdogannal. Jelenlegi hozzáállása a jelek szerint nem tetszik azoknak, akik úgy gondolják, hogy ő a liberális-demokratikus értékek utolsó reménysége a nyugaton, amelyen Trump sikere nyomán végigsöpör a jobboldali populizmus. Vagyis a tanulság alighanem az, hogy egyetlen kormány sem tud több jót tenni, mint amennyit politikailag képes elviselni.
Financial Times

Lengyelország eltanulhatná Magyarországtól, miként kell tűzszünetet kötni a bankokkal, merthogy az Erstében szerzett állami részesedés békét teremt. Hétfőn ugyanis a lengyel miniszterelnök-helyettes közölte, hogy államosítani kellene a külföldi bankokat, mivel túl nagy az idegen tőke hatalma. Ugyanaznap jött a hír, hogy végre megszületett a megállapodás és a magyar kormány megveszi az Erste tulajdonjogának 15 %-át. Ez utóbbi egyezmény utal, hogy az Orbán-kabinet feladja erőfeszítéseit és már nem akar nagyobb ellenőrzést a pénzügyi szektor fölött. Vagyis öt év után bebetonozza a békeszerződést a hatalom és a bankok között. Jó lennek, ha Varsó tanulmányozná a magyar példát, és hogy mi volt az ügylet hátterében. Orbán ugyanis alaposan megvágta a bankokat, csak éppen emiatt összezuhant a hitelezés, visszaestek a külföldi beruházások, ami meglőtte a tervezett gazdasági növekedést. Ezért azután a kormányfő 2014 végén leült az osztrák Erste nagyfőnökével és tavaly februárban békét kötöttek, ami az egész ágazatra vonatkozik. A tanulság az, hogy Magyarország ugyan immár uralja a bankszférát, csak éppen ennek a gyatra növekedés és befektetők bizalmának elvesztése volt az ára. Idő kell hozzá, hogy helyreálljon mind a kettő...

ITT OLVASHATÓ