ANNAK A SORNAK MINDEN ÉVBEN RÖVIDEBBNEK KELLENE LENNIE. DE NEM AZ. NEM AZ.

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- DÜHÖNGŐ, ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2016.12.21.



Vendégeket vár a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége. Nem rászorulókat, hanem vendégeket. És mindenki vendég, aki végigállja a sort. Nem kérdezik, miért, hogyan került oda. Ha van elég, akkor adnak. Ez az a közösség, akikről én még soha nem hallottam egy rossz szót sem. Nincsenek botrányok körülöttük. Nekik valahogy mindenki jószívvel ad. Biztosan többen emlékeznek, a pólólicit is a javukra ment. Nem jött egyetlen jelzés sem, hogy mégsem nekik kellene, mert ezt, vagy azt beszélik róluk. Ott jó helyen van, ebben nincs vita.

De jó helyen vannak azok az emberek ott, a sorban? Ott kell lenniük? Azok a gyerekek. Nem hajléktalanok, többségük láthatóan nem az. Az jobban megtöri az embert, kiül az arcára.

Csupa lepusztult, munkakerülő alkoholista, ugye? Nem. Bárki lehet. A szomszéd, te, én. Bárki, bármikor. Lehet, hogy tegnap, egy hónapja, egy éve még a pult túlsó felén állt a szürke kabátos nő, a szakállas úr. Az a fiatal srác. Most pedig…

Hideg van. Ocsmány hideg abban a sorban. Akik ott állnak, nemrégen még meg tudták venni a kabátot is, az ételt is. Talán – szinte biztosan – van lakásuk. A négy fal között nélkülöznek. Mert csak azért, senki sem áll be órákra a sorba és nem fagyoskodik, mert ingyen van a keksz, a narancs, a tál meleg étel. Az ételre bárki jogosult, aki végigállja a sort.

A sort. Azt a sort. Senki nem kérdi, hogy mi a vallása, kire szavazott, kivel él együtt. Szüksége van rá, csak ez számít.

Minden évben ott áll az a sor. Minden évben hosszabb és minden évben egyre jólöltözöttebb emberek állnak be a mínuszban, órákra. A viszonylagos jólöltözöttség nem jó hír. Nem azt jelenti, hogy akik lecsúsztak, lassan vissza tudnak kapaszkodni. Azt jelenti, hogy a középosztály is zuhan. Bele a semmibe, a holnaptalanságba.

És csak reménykedhetnek, reménykedhetünk. Hogy a gödör alján ott lesz valaki – talán éppen a Krisnások – aki elkap, mielőtt túl késő lenne. És reménykedhetünk, hogy mindig lesznek olyan emberek, akik megosztják másokkal is a kenyerüket...

ITT OLVASHATÓ