Szerző: andreaszakacs
2016.12.17.
Huszonöt évvel a rendszerváltás után is élénk vita zajlik arról, hogy mit kellett volna jobban, vagy éppen másként csinálni ahhoz, hogy a mai Magyarország versenyképesebb, gazdagabb és demokratikusabb legyen. Sorozatunk célja, hogy egy, a demokrácia jövőbeni fejlődését segítő gyakorlatot, az állampolgári nevelés témakörét járjuk körbe. A hatodik részben áttekintjük a sokszor hivatkozott és példaértékűnek is tekintethető német állampolgári nevelést, mely az egyik legnagyobb múltra tekint vissza és jól kiépült intézményrendszerrel bír.
Azért érdemes Magyarország mellett a németországi állampolgári nevelési modellt is vizsgálnunk, mert az 1989-es magyarországi rendszerváltó elit előtt az a Németország lebegett példaként, amelynek állampolgári nevelési modellje fél évszázados múltra tekint vissza.
A két ország az elmúlt két és fél évtizedben tehát nem csak gazdaságilag és külpolitikailag kapcsolódott össze szorosan, hanem politikai struktúrákban is nagyban hasonlít: a különböző intézményrendszerek kialakítása során (választási rendszer, alkotmánybíróság) a német példát követte a magyarországi rendszerváltó politikai elit.
A német oktatás igencsak változatos utat járt be a 20. században, hiszen rendkívül eltérő állami rendszerek váltották egymást, kezdve a feudalizmustól a nemzeti szocializmuson át egészen a második világháborút követő szocialista és demokratikus Németország kialakulásáig.
A német oktatási rendszer elmúlt száz évének elemzéséből azonban egyértelmű látszik, hogy az állampolgári nevelés – még ha más fogalmakkal is írták le – nem a második világháború utáni demokráciák „,találmánya“. Az állampolgári nevelés valójában mind az öt, Németországban létrejövő társadalmi és politikai rendszerben létezett és megvolt a maga képe a ,,tökéletes” állampolgárról.
A mai német oktatási rendszerben az állampolgári nevelés több formában és néven is megjelenik tantárgyként: kortárs tanulmányok, állampolgári ismeretek, szociológia, politika.
Ezek azonban jellemzően kevesebb, mint heti egyszer jelennek meg az órarendben, miközben az oktatók szerint sokkal több ilyen típusú kurzusra lenne szükség hogy átfogóbb projekteket is megvalósíthassanak.
Az állampolgári nevelés azonban mára a német felfogásban nem csak egyszerűen egy iskolai óra – hasonlóan a matematikához, az irodalomhoz, vagy a történelemhez –, hanem sokkal inkább egy felfogás, amely alapjaiban határozza meg a tanárok oktatási szemléletét. Az állampolgári nevelés integrálódott a különböző tantárgyak tanítási elvébe, és az iskolái élet egyik meghatározó szervező elvévé vált. Ez a szemlélet azonban túlnyúlik az iskolai kereteken, a politikai szocializáció és az állampolgári nevelés a média különböző csatornáin keresztül is folyamatosan zajlik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.