ÁLAMPOLGÁRI NEVELÉS 5- RÉSZ

ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: andreasszakacs
2016.12.09.

Magyar állampolgári nevelési modell 1. rész

Magyar állampolgári nevelési modell 2. rész

Magyar állampolgári nevelési modell 3. rész

Magyar állampolgári nevelési modell 4. rész

Huszonöt évvel a rendszerváltás után is élénk vita zajlik arról, hogy mit kellett volna jobban, vagy éppen másként csinálni ahhoz, hogy a mai Magyarország versenyképesebb, gazdagabb és demokratikusabb legyen. Sorozatunk célja, hogy egy, a demokrácia jövőbeni fejlődését segítő gyakorlatot, az állampolgári nevelés témakörét járjuk körbe.  Az ötödik részben áttekintjük azt az alternatív civil intézményrendszert, amely a központilag meghatározott állampolgári nevelési modell mellett, vagy éppen a helyett létezik, és alakítja a fiatalok politikai szocializációját.

 

Tudatos Választókért Alapítvány, Padtárs program, Eötvös Károly Intézet – Iskola és politika, Közélet Iskolája, PROKON, Demokratikus Nevelésért és, Tanulásért Közhasznú Egyesület, Demokratikus Ifjúságért Alapítvány. Néhány szervezet azok közül, amelyik állampolgári neveléssel foglalkozik. Ezeknek a civil szervezeteknek, jellemzően nincs preferált szerveződési formájuk, tehát hogy egyesületként, vagy alapítványként, esetleg informális mozgalomként végzik a munkájukat. A szervezetek, bár részben, vagy nagyrészt az állampolgári nevelést is profiljuknak tekintik, összességében elmondható, hogy a hat vizsgált csoport közül egyik esetében sem kizárólagosan erre a célra hozták őket létre. Még a leginkább az állampolgári nevelésre koncentráló PROKON és Közélet Iskolája esetében is fontos szerepet játszanak egyéb tevékenységek, mint például szakmai gyakorlat biztosítása a fiataloknak, kiadványkészítés és kutatásszervezés.

 

Többfajta elvi törést is azonosíthatunk a különböző szervezetek között, ami egyben jól szemlélteti azt, hogy az állampolgári nevelésnek közel sincs egységes modellje. A háttérbeszélgetésekből kiderült, hogy bár nem merültek el az állampolgári neveléssel kapcsolatos nyugat-európai szakirodalomban, mégis megjelennek köztük azok a törésvonalak, amit az állampolgári nevelést kutatók azonosítottak a különböző állampolgári modellek között.

 

Az egyik legérdekesebb és legalapvetőbb nézetkülönbséget az Ekint, a Padtárs és a DIA jelenít meg. Előbbi kettő egyértelműen kiáll amellett, hogy állampolgári nevelést az államnak is végeznie kell, sokkal direktebben, mint most, és szervezetként jelenleg állami feladatot pótolnak. Ezzel szemben képviseli a DIA azt az álláspontot, ami szerint az állampolgári nevelés nem az állam feladat, azt el tudja végezni a civil szféra is iskolai kereteken belül és kívül..

 

ITT OLVASHATÓ